Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

a minisztériumba, mint megvalósíthatót továbbította. A feltételeket valószínűleg saját hatáskörében biztosította. A minisztérium a működési engedélyt megadta.

68 Felmérés jellegű nyilatkozattételre került sor Várdombon a szülői értekezleten, ahol a német nemzetiségi nyelvoktatás „lehetőségét" kérő nyilatkozatot a jelen levő 37 szülő aláírta. A minisztérium a nyelvoktató iskola működését már a folyó tanévtől engedélyezte.

60 Még a tanév elején kapcsolódott be a szervezőmunkába a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége. Megkereste a minisztériumot a gyönki és györkönyi szülők kérésének teljesítésére. Tudomása szerint azok kérték a nyelvoktatást, de az mégsem indult meg. A megvalósítást Gyönkön, úgy véljük, hogy a korábbi tapasztalatokon alapuló óvatosságukat a politikai következményektől való félelem befolyásolta. Az iskolavezetés szervezési munkáját vizsgálva joggal erre a következtetésre juthatunk. Az 1958. október 24-én tartott szülői értekezleten 63 szülő vett részt. Előzőleg az osztálynapló alapján kijelölték azokat a tanulókat, akik származásuk és egyéb körülményeik alapján jogosultak arra, hogy gyermekeik részére a német nemzetiségi nyelvoktatást kérhessék. A nevelőtestület tanulónként megállapította a jogosultságot, az érdekeltek neveit jegyzékbe foglalta. A kétes esetekről külön jegyzéket készítettek. Mindkét névsor összetételét az igazgató megtárgyalta a párttitkárral. A 31 szülő közül, akinek származását a tantestület kétesnek találta, a párttitkár csak 6-ot minősített annak. Az iskola 288 tanulójának szüleiből a szülői értekezletre 98-at hívtak meg. Ismertették nekik az általános nemzetiségi politikát. Hangsúlyozták, hogy nemzetiségi oktatásra csak a németajkú és német származású szülőknek lehet igénye. A nyelvoktatást önkéntesen vállalják, de azt rendes tantárgyként bírálják el, visszalépésnek nincs helye. A részt vevő szülők közül 35-en döntöttek gyermekük nemzetiségi oktatása mellett, 10-en pedig haladékot kértek. Györkönyben, az értekezleten a 118 megjelent közül 72 szülő kérte a nyelvoktatás bevezetését. A tartózkodók jelentős száma bizonytalankodásra enged következtetni. A működési engedélyt mindkét község iskolája megkapta.

70 A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége a helyszínen szerzett tapasztalata alapján jelentette ki, hogy Murgán a nemzetiségi nyelv akár azonnal bevezethető. A kezdeményezés alapján a községben 1959. február 2-án tartottak szülői értekezletet, ahol 18 német anyanyelvű gyermek szülője jelent meg. Tudomásul vették a nyelvoktatás lehetőségét és igényelték azt. Intézkedésre azonban már nem volt szükség, mert az engedélyezés időközben megtörtént. Egy tanulócsoportot alakítottak az I-IV. osztályosok részére.

71 Az 1958/59-es tanév elején a minisztérium pontosan meghatározta a szakfelügyelők feladatát is. Az iskolaszervezés és fejlesztés érdekében, a megyei művelődésügyi osztályok segítségével, hároméves tervet készíttetett. Össze-