Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

ízben kísérelték meg a szervezést, de eredménytelenül. A többi iskolában a tanítás zökkenőmentesen zajlott. Baranyában ekkor 18 délszláv nemzetiségi tanító, 8 szaktanár, 4 magyar képesítésű nevelő oktatta a délszláv nyelvet, de az utóbbiak is rendelkeztek a megfelelő képesítéssel. Somogy megyében 8 délszláv nemzetiségi tanító működött. Az elhelyezési lehetőségeket megfelelőnek tartották, csak Pécsett jeleztek továbbra is helyszűkét.

65 A német nemzetiségi nyelvoktatás Somogy megyében nem terjedt el. A megyei művelődésügyi osztály már 1958. május 22-én jelentette a minisztériumnak, hogy az iskolák számát nem emeli. A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége viszont azért kereste meg a megyét, mert a miniszteri engedély ellenére nyelvoktatás nem folyt. A minisztérium is foglalkozott a kérdéssel. Véleménye szerint Somogydöröcskén 15 német származású tanuló szívesen tanulná anyanyelvét. Kaposfőn a tanulók 60%-át németnek tartották, de a szülők tartózkodtak a nyelvoktatástól. Ennek megállapítására azonban vizsgálatot kértek. A vizsgálatokat követően a megye álláspontja alig változott. Somogydöröcskén személyzeti probléma miatt nem valósították meg a javaslatot. Az oktatás elvégzésére kiszemelt személynek nem adtak erre vonatkozó oktatási engedélyt. Nem tudtak oktatót biztosítani a Szülőkön jelentkezett 80 tanulónak sem. Ladon a szervezés folyamatban volt, 30-40 tanulóra számítottak. A szervezési gondok 1958 novemberében újra jelentkeztek. Somogydöröcskén a nemzetiségi nyelvoktatást minden valószínűség szerint elvetették, mert idegen nyelv oktatását és nem a nemzetiségi nyelv oktatását kérték. Ecsenyben sem oktatták a nemzetiségi nyelvet, a szülők ugyanis nem kérték. Idegen nyelvként az orosz nyelvet vezették be, ami ellen senki sem emelt kifogást. A minisztérium a döntésekbe nem nyugodott bele. Véleménye szerint a szülőket nem kellett minden évben újból megkérdezni, ezért a korábbi döntések alapján a két utóbbi iskolában kérte a nemzetiségi nyelvoktatás folytatását. A rendelkezésre álló adatok szerint a megye Ecsenyben szakkör működését engedélyezte. A későbbi adatokból következően nemzetiségi oktatás egyik községben sem valósult meg.

66 A német nemzetiségi nyelvoktatás szervezésének üteme viszont Tolna megyében ekkor érte el tetőfokát. Pariban 1958. augusztus 10-én tartottak szülői értekezletet, ahol 47 szülő 52 tanuló részére kérte bevezetését. Kérelmükről az iskola vezetősége által előkészített, aláírásukkal ellátott nyilatkozatot adtak. A minisztériumtól a működési engedélyt természetesen megkapták.

6

' A már megkezdett tanév alatt jelentkezett erőteljesebben a szülők igénye, majd ezt követően gyorsult fel a szervezés. Kakasd általános iskolájának igazgatója jelentése szerint 35 egy nemzetiséghez tartozó (német) tanköteles szülője kérte a tantárgyként történő oktatást. Az igazgató tantervi, órarendi, személyi nehézségek miatt a már folyó tanévben a bevezetést nehézkesnek tartotta. Véleményét azonban a megyei osztályvezető nem osztotta, az igényt