Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

nyelvoktatás heti 3 órában történő bevezetését. Ismertették a tanítás módját is. A jelentkezett 116 tanuló oktatását november 18-án szándékozták megkezdeni. Magántanításra vonatkozó igény is előfordult, ezért 4 ozorai nevelő részére engedélyt adtak ki, akik a szülők kérésének tettek eleget. Osztályvizsgát a magánúton való tanulás után a tanulók nem tehettek.

63 Az 1953/59-es tanév előkészítéseként Baranyában már az előző tanév folyamán felmérést végeztek. A német nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségeit vizsgálták Villánykövesden, Szalatnakon, Kisvaszaron, Almamelléken és Ibafán. A vizsgálatot végző tanfelügyelőben az a meggyőződés alakult ki, hogy a nemzetiségi tanulók csekély száma és nevelőhiány miatt, Villánykövesden a szülők tartózkodása miatt a nyelvoktatást Szálainak kivételével bevezetni nem lehet. Helyettük inkább Komló-Kenderföldön, Dunaszekcsőn és a már említett Szalatnakon kezdik el a nyelvoktatást. Dunaszekcsőn csak 9 fő jelentkezett, de ide irányították a rendkívüli német nyelvoktatásra (idegennyelvoktatásra) jelentkezetteket is. Szágyon, Máriakéménden, Gödrekeresztúron a német nemzetiségi nyelvet oktató nevelők a folyó tanév végén ugyan nyugdíjba vonultak, de a nyelvoktatást nyugdíjasként továbbra is vállalták. Nevelőhiány jelentkezett Baranyaszentgyörgyön, Üjpetrén, Mekényesen és Kátolyban, ezért az 1958/59-es tanévben nem is látták ismételten bevezethetőnck a nyelvoktatást.

6,1 Az év végi jelentésből értesülünk arról, hogy a tanévben Szalatnak és Komló-Kenderföld iskolájában bevezették a német nemzetiségi nyelvoktatást. A tanévben működő 76 német nemzetiségi nevelő közül 2 középiskolai, 2-2 polgári iskolai és általános iskolai tanár, a többiek németül beszélő tanítók, illetőleg más szakos tanárok. A nevelőhiányon a következő tanévben végző német tanítóképzősökkel szándékoztak javítani, közülük ugyanis 18 fő Baranyában kívánt elhelyezkedni. A délszláv szakfelügyeletet ez évtől Baranya és Somogy területén összevontan végezték. A szakfelügyelői jelentésből részletes képet kapunk a szerbhorvát nyelvű oktatásról: Baranya megyében 18 nyelvoktató, 2 tannyelvű iskola és 1 diákotthon, Somogy megyében 4 nyelvoktató iskola működött. A délszláv nemzetiségiek oktatását végző iskolákról részletes és teljes körű felsorolást is adott a szakfelügyelő: Áta, Kökény, Nagykozár, Olasz, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Drávakeresztúr, Alsószentmárton, Kátoly, Versend, MohácsKülváros, Mohács-Belváros, Felsőkanda Baranyában; Lakócsa, Tótújfalu, Potony, Szentborbás Somogyban. „Tannyelvű" iskola Pécsett és Németiben, diákotthon Pécsett működött. A Mohács-Külvárosi Iskolában a második félévben szünetelt a horvát nyelv oktatása. A tanítónő szülés miatt távol volt, de egyébként is jelentős volt a lemorzsolódás. Drávakeresztúron és a Mohács-Belvárosi Iskolában csak felső tagozatos, Kásádon csak alsó tagozatos oktatás folyt. Drávakeresztúron két