Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/c. A megyei tanácsok szervező tevékenysége 1953-1956

További változást jelentett a német nemzetiségű lakosság jogfosztottságának a megszüntetése 1950-ben, melynek következtében bizalmatlanságuk lassan oldódott.

44 A kibontakozást segítette elő az egységes oktatási rendszer kialakítása és az általános tankötelezettség bevezetése. A központi szervezés megszűnte után a helyi és területi oktatásigazgatási szervek még foglalkoztak a nemzetiségi oktatás kérdésével, a tanácsok megalakulása után azonban megtorpanás következett be. A megyei oktatási osztályok iratanyagában a helyi és területi szervezésre vonatkozó anyag meglehetősen hiányos. A szakmai folyóiratokban, így a Köznevelésben sem jelent meg mintegy öt éven keresztül erre vonatkozó írás. Kézenfekvő lenne a szervezés beszűkülését a Tájékoztató Iroda működésével, a kedvezőtlen külpolitikai helyzettel közvetlen összefüggésbe hozni, de a probléma ennél sokkal árnyaltabb. Szervezési eredmények jelentkeztek még Somogy megye horvát falvaiban is 1950-ben. Nyelvoktató iskolákká váltak Lakócsa, Szentborbás, Potony és Tótújfalu iskolái. A szervezés a „repülő brigádok" tevékenységéhez fűződik. Helyszíni vizsgálatuk után ők adtak megbízást a nemzetiségi nyelv oktatására.

45 A szervezés tehát ezekben az években kikerült az oktatásigazgatási szervek hatásköréből, azt a politikai szervek közvetlenül végezték. A horvát-szerb tannyelvű iskolák szervezésével nem foglalkoztak. Azok fenntartása többnyire csak külső támogatással (politikai és anyagi) volt lehetséges, így nem csoda, hogy nagy részük megszűnt. A politikai elképzeléseknek a nyelvoktató iskolák feleltek meg, azok létrehozását támogatták. Az 195l/52-es tanévtől kezdődően jöttek létre a német nyelvoktató iskolák is. 3/c. A megyei tanácsok szervezőtevékenysége 1953-1956 A Baranyára vonatkozó első adat az 1953/54-es tanévre vonatkozik, ebben az előző tanévre is található utalás, amiből nyilvánvalóan következik a délszláv nemzetiségiek általános iskoláinak és nyelvoktató iskoláinak folyamatos működése, bár számuk - elsősorban az anyanyelven oktatóké - csökkent és a német nemzetiségi nyelvoktató iskoláknak szervezése ekkor, de lehet, hogy már korábban, elkezdődött. A szervezők erre az időre már bizonyos eredményt is elértek. A rendelkezésre álló adatokból a szervezés elkezdésének és eredményének bekövetkezése pontos idejét mgállapítani nem lehet. Az elért eredmények a következők: A megyében 6 délszláv nemzetiséghez tartozó, anyanyelven oktató iskola működött 215 tanulóval. Fejlődőnek mondták, de számszerűen nem jelölték meg az anyanyelvet tantárgyként oktató iskolákat. Román nyelvű cigányokat oktató általános iskola is működött a megyében, Alsószentmártonban. A német