Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 2. Az alkotmány megjelenéséig tartó szakasz 1945-1949 - 2/c. A szülők és a nemzetiségi szövetség kezdeményezései

kezesi elvnek. Az új jogi szabályozás ugyanakkor a kötelező erőt és a statisztikai adatok szerepét meghagyta. A végrehajtáshoz az érdekelt tanítóktól olyan felvilágosító munkát kért,

35 mellyel meggyőzik a délszláv lakosságot a nemzeti kultúrában történő részvétel fontosságáról, a délszláv iskolák szerepéről. Az önkéntes beiratkozás érdekében a tanítók bizonyítsák be, hogy a tanulóknak a délszláv iskolák elvégzéséből káruk nem származik és továbbtanulási lehetőségük is biztosított. Az önkéntességen alapuló módszert sajátos módon a ,,lenini-sztálini nemzetiségi politika", az önrendelkezési elv megvalósításának tekintette a kormányzat. A tanulólétszám folyamatos emelkedésével párhuzamosan képzelték az iskolahálózat bővítését is megvalósítani. A népiskolák általános iskolává történő átszervezését, körzeti általános iskolák kialakítását tervezték. A délszláv anyanyelvek oktatása kibővítése érdekében, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségével karöltve, az iskolai év kezdetén biztosították a második tanerőket. Az új költségvetési év kezdetéig a szövetség vállalta a most beállított új tanerők illetményeinek folyósítását. A hároméves terv keretei között folyamatosan bocsátották rendelkezésre az iskolaépületeket. Azokat bútorokkal, egyéb felszerelésekkel látták el. Az ország újjáépítési ütemtervének megfelelően tervezték a feltételek javítását. Az oktatás zavartalan biztosítására a már kiadott I—

II—III. osztályos, horvát nyelvű olvasókönyveken kívül 15 szerb és horvát nyelvű tankönyv kidolgozását kezdték meg. A szerb nyelvű ABC-könyv és a II—III. osztályos tankönyveken kívül már nyomdába került a horvát nyelvű IV-VI. osztályos összevont olvasó- és tankönyv, a VII-VIII. osztályos olvasókönyv és a VII. osztályos számolás és mérés. Tervezték a többi VII-VIII. osztályos horvát nyelvű tankönyv elkészítését. VII. osztályos könyvek: Ember élete. Természettan, Történelem és Földrajz; VIII. osztályos könyvek: Ember élete, Számolás és mérés, Vegytan, Történelem és Földrajz. Mostoha helyzetük volt a kisegítő tanítóknak, mert a továbbképzésükhöz szükséges horvátszerb nyelvű tankönyveket nem tudták számukra biztosítani. Az iskolai könyvtárak kialakítása érdekében intézkedtek egy megfelelő sorozat beszerzésére, mely politikai és tudományos művekből állt. Az általános iskolák részére ezenkívül pedagógiai munkák küldését is tervezték. Tekintettel a szocialista pedagógiai irodalom szépszámú magyar nyelvű műveire és a gyér délszláv nyelvű megjelenésre, magyar nyelvű könyveket ígértek. Ezen kívül, átmenetileg magyar nyelvű „. . . a szocializmus és a népi demokrácia követelményének mindenben megfelelő. . ." kézikönyvtárakat bocsátanak az iskolák rendelkezésére. Meghatározták a beiratások időpontját. A miniszter a szövetség végrehajtó bizottságához írt értesítésében - a lothárdi állami „délszláv nyelvű" népiskola szervezetének felvetésekor - úgy nyilatkozott, hogy a pedagógiai érde-