Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 2. Az alkotmány megjelenéséig tartó szakasz 1945-1949 - 2/a. A nemzetiségi oktatás újrakezdése, helyi és központi szervezése az 1945/46-os tanévben

ugyanakkor magyar tannyelvű iskolába. Ha az eddigi módszerünket követjük és az 1941-es népszámlálás nemzetiségi adatait hasonlítjuk az 1943/44-es tanév tanulóinak anyanyelvi megoszlásához, jelentős: 12,3%-os eltérést kapunk. Ezt a tendenciát a községi szinten végzett vizsgálatok is megerősítik. A beiratásnál a döntések sokszor formálisak voltak. Gyakran a nevek hangzása alapján döntötték el, hogy ki, milyen nyelvű oktatásban részesüljön. Német nevűt magyar anyanyelve ellenére német tagozatba soroltak, de ugyanez megtörtént fordítva is. 2. Az alkotmány megjelenéséig tartó szakasz 1945-1949 2/a. A nemzetiségi oktatás újrakezdése, helyi és központi szervezése az 1945/ 46-os tanévben A front közeledése, majd átvonulása miatt az alig megkezdett 1944/45-ös tanévben a tanítás megszakadt. Újrakezdésére általában 1945 januárjában nyílt lehetőség. A katonai eseményeket közvetlenül követő napokban már felvetődött a magyar közigazgatás újjászervezése részeként az oktatásigazgatás és a tanítás újraindításának a kérdése. A pécsi tankerületi főigazgató - akit a nyilasok hivatalából eltávolítottak és internáltak - a visszaérkezését követő napokban még bátortalanul tárgyalt a szovjet katonai hatóságokkal, de miután álláspontjukat megismerte, határozott intézkedéseket tett. Nyilvánvalóvá lett számára, hogy katonai közigazgatás bevezetésére nem kerül sor, a magyar oktatásigazgatási szervek is önállóan végzik feladataikat. Léteztek azonban olyan követelések, melyek alapját a fegyverszüneti megállapodások képezték, amiket teljesíteniük kellett, de sok esetben sikerrel képviselték a magyar érdekeket. Az iskolai oktatás újraindításával kapcsolatosan, melyet a szovjet katonai parancsnokságok is sürgettek, kikötésük volt többek között a német nemzetiségi oktatás mellőzése.

13 Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a középiskolai német nyelvoktatást nem kifogásolták. A délszláv nemzetiségekhez tartozók anyanyelvi oktatása változatlan maradt. A nemzetiségi oktatás újraszabályozásáról szóló 10 030/1945. M. E. számú rendelet ismeretében, a miniszter végrehajtási rendeletének megjelenése és a minisztériumi szervezés megkezdése előtt a főigazgató önálló kezdeményező lépéseket tett. Az 1946. január 8-án kelt levelében

14 már arról tájékoztatta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a baranyai népoktatási kerületben több olyan iskola is van, ahol a jelentős számú „szláv" (bunyevác, sokac) nemzetiségű tankötelesek oktatása ez ideig nem anyanyelven történt. A megyé-