Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

nalának megfelelően . . . didaktikusán foglalja össze a biológia mai álláspontját ... s ezt ma már minden kultúrnemzetnél meg kell követelni".

30 A latin nyelv oktatásának kérdése A népiskolákban nem tanítottak idegen nyelvet, a polgári iskolákban a német, a gimnáziumokban a német és latin nyelv oktatása volt kötelező. A már idézett 70 000/1946. VKM sz. rendelet a latin nyelvet, több más élő idegen nyelv mellett, mint „szabadon választható tárgyat" jelölte meg, melyet kizárólag latin szakos tanárok oktathattak. A felekezeti gimnáziumok alsó tagozatából alakult általános iskolákban azonban a latin kötelező tárgy maradt. A VKM 6300/1947. sz. rendeletével a latint törölte a szabadon választható tárgyak sorából, de főleg az egyházi tiltakozások hatására rendkívüli tárgyként, azonos óraszámban való tanítását továbbra is engedélyezte. A latin nyelv tanításának háttérbe szorítását a hercegprímás a nemzeti művelődés és az egyház szempontjából sérelmesnek, az egyházi hatóság jogkörébe ütközőnek minősítette.

31 A latintanítás az egyházi gimnáziumokból alakított általános iskolákban - a protestánsoknál is - kötelező maradt. Baranyában, főleg Pécsett, sok szülő igyekezett gyermekét ilyen iskolába járatni. Vidéken, néhány plébánia székhelyen működő rk. ált. iskolában is elkezdődött a latin nyelv oktatása, melyet gyakran a helyi lelkészek vállaltak.

32 A VKM ezt a helyzetet, mint a fennálló jogrend megsértését ítélte el, amely két részre szakította az egységes oktatási rendszert. Az idegen nyelvek oktatásának ügye véglegesen az iskolák államosítása után oldódott meg az orosz nyelvoktatás kötelezővé tételével. A fakultatív hitoktatás Ebben a kérdésben igen éles küzdelem alakult ki 1947 első felében. A koalíciós pártok pártközi értekezletének 1947. március 5-i állásfoglalásában javasolták: „Az 1946. évi 1. tc.-ben biztosított