Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

nalának megfelelően . . . didaktikusán foglalja össze a biológia mai álláspontját ... s ezt ma már minden kultúrnemzetnél meg kell követelni". 30 A latin nyelv oktatásának kérdése A népiskolákban nem tanítottak idegen nyelvet, a polgári isko­lákban a német, a gimnáziumokban a német és latin nyelv oktatása volt kötelező. A már idézett 70 000/1946. VKM sz. rendelet a latin nyelvet, több más élő idegen nyelv mellett, mint „szabadon választ­ható tárgyat" jelölte meg, melyet kizárólag latin szakos tanárok oktathattak. A felekezeti gimnáziumok alsó tagozatából alakult általános iskolákban azonban a latin kötelező tárgy maradt. A VKM 6300/1947. sz. rendeletével a latint törölte a szabadon vá­lasztható tárgyak sorából, de főleg az egyházi tiltakozások hatására rendkívüli tárgyként, azonos óraszámban való tanítását továbbra is engedélyezte. A latin nyelv tanításának háttérbe szorítását a her­cegprímás a nemzeti művelődés és az egyház szempontjából sérel­mesnek, az egyházi hatóság jogkörébe ütközőnek minősítette. 31 A latintanítás az egyházi gimnáziumokból alakított általános iskolák­ban - a protestánsoknál is - kötelező maradt. Baranyában, főleg Pécsett, sok szülő igyekezett gyermekét ilyen iskolába járatni. Vi­déken, néhány plébánia székhelyen működő rk. ált. iskolában is elkezdődött a latin nyelv oktatása, melyet gyakran a helyi lelkészek vállaltak. 32 A VKM ezt a helyzetet, mint a fennálló jogrend meg­sértését ítélte el, amely két részre szakította az egységes oktatási rendszert. Az idegen nyelvek oktatásának ügye véglegesen az isko­lák államosítása után oldódott meg az orosz nyelvoktatás kötelező­vé tételével. A fakultatív hitoktatás Ebben a kérdésben igen éles küzdelem alakult ki 1947 első felé­ben. A koalíciós pártok pártközi értekezletének 1947. március 5-i állásfoglalásában javasolták: „Az 1946. évi 1. tc.-ben biztosított

Next

/
Oldalképek
Tartalom