Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

lelkiismereti és vallásszabadság elvének megfelelően, az iskolai vallásoktatást fakultatívvá kell tenni. Minden szülőnek . . . szabad elhatározásától függ, vajon gyermekét kívánja-e vallásoktatásban részesíteni vagy sem".

33 Ebben a tárgyban a VKM 1947. március 31-én kiadott egy rendeletet, mely szerint valamennyi általános és középiskolában szülői értekezleten tájékoztatni kell a szülőket a „fakultatív vallásoktatás értelméről". A tájékoztatást az igazgatók kötelességévé tették. Vezérfonalul a Köznevelés 1947. április 1-jei számában megjelent „A vallásoktatás kérdése" c. közleményt jelölték meg.

34 A VKM körirata igen heves tiltakozást váltott ki. Szegeden diáktüntetés volt, melyet a munkások vertek szét. A katolikus püspöki kar és Kapi Géza evangélikus püspök a köriratot törvénytelennek minősítette, és az egyházi iskolákban való kihirdetését megtiltotta. A katolikus tanítórendek is tiltakoztak. Tehát a latin nyelvoktatás kérdéséhez hasonlóan ebben is nyílt konfrontációra került sor. Ezt dokumentálja a Pécsi Egyházmegyei Fő Tanfelügyelőség 1947. április 15-én kiadott rendelete, melyben Lukács István mb. tanfelügyelő következőképpen tiltakozott a Köznevelésben megjelent - már idézett - cikk tartalma ellen: A cikk „elvi szempontokon túl . . . olyan "tekintélyeket" vonultat fel (Rousseau, Schleiermacher), és tőlük vett olyan idézetekkel érvel, amelyek vallásos meggyőződésünket mélyen sértik, de a természetes ész józan meggondolásaiból is gúnyt űznek", s ezért „megtiltom, hogy a felügyeletem alatt álló ált. iskolák igazgatói újabb intézkedésig ezt a tájékoztatást megtartsák."

35 A többoldalú tiltakozás hatására Ortutay Gyula miniszter rugalmasan és diplomatikusan reagált. Újabb körlevelet adott ki a tankerületi főigazgatóknak előző körirata „értelmezésére". Ebben arról van szó, hogy azt „egyes hatóságok tévesen értelmezték, és belőle egyrészt az egyházak autonómiájának sérelmét, másrészt a fakultatív vallásoktatás mellett . . . szándékolt propagandát véltek kiolvasni", ... s ezért a főigazgatók közöljék valamennyi iskola igazgatójával, hogy az „értekezletek kizárólag azt a célt szolgálták, hogy hivatalos felvilágosítást nyújtsanak".

36 Ezzel a fakultatív vallásoktatás ügye átmenetileg lekerült a napirendről, sőt az iskolák államosításának parlamenti vitájában a kötelező hitoktatás érvként szerepelt az államosítás hívei számá-