Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

ra. A problémát az 1949. évi 5. sz. tvr. zárta le azzal, hogy kimondta: „A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 54. §-ban foglalt, az állam és egyház különválasztására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező". Az előzőekben ismertetett kérdéseken túl még számos területen (pl. igazgatók kinevezése, ifjúsági szervezetek, felügyelet stb.) az állam és egyházak ellentétes álláspontot képviseltek, s ezért az általános iskola megteremtése, fejlesztése a koalíciós időszakban a politikai küzdelem egyik jelentős színterévé vált. A fordulat éve és az iskolák államosítása A politikai helyzet változása az 1947. évi választások után A politikai erőviszonyok az 1947-es országgyűlési választások után alapvetően megváltoztak. A polgári fejlődés platformján álló pártok vereséget szenvedtek, az MKP lett az Országgyűlés legtöbb képviselővel rendelkező pártja. A kisgazdapárt 1947 tavaszán-nyarán szétesett, s a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült választási szövetség pártjai (MKP, SZDP, NPP, FKP) megszerezték a szavazatok 61 és a képviselői mandátumok 66%-át. Miután a Választási Bíróság megsemmisítette a Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumát, ennek következtében a választási szövetség képviselőinek aránya 75%-ra növekedett. Ezek után sor kerülhetett a bankok, bányák, majd a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítására. A politikai és tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokat betetőzte a munkáspártok egyesülése. Az egyesülési kongresszus létrehozta az egységes marxista-leninista pártot, az MDP-t, deklarálta a szocialista fordulatot és elfogadta a párt első programnyilatkozatát. A programnyilatkozat a szocialista átalakulást még viszonylag lassú átmenetnek tekintette. A politikai rendszert illetően leszögezte, hogy a népi demokrácia népszuvere-