Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

nitáson alapuló demokratikus parlamentarizmusra épül, tiszteletben tartja a demokratikus szabadságjogokat fajra, nemre és osztálykülönbségekre való tekintet nélkül, amelyben azonban nincs tere a demokrácia ellenségeinek. A köznevelés, művelődés vonatkozásában hangsúlyt kapott a volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumának felszámolása, az általános iskola megszilárdítása, a népi kollégiumok támogatása, a dolgozók iskoláinak fejlesztése és az egyházi iskolák államosítása. Szerepelt még a nyilatkozatban a vallásszabadság, a vallásos érzés tiszteletben tartása, de egy olyan igény is, hogy az egyház szakítson a bukott rendszerrel, ismerje el a népi demokráciát és működjön együtt a demokratikus állammal.

37 Ez a dokumentum még lényegében mentes volt a szektás szűkkeblűségtől és türelmetlenségtől, számolt az ország sajátosságaival, a marxizmus-leninizmust önállóan alkalmazta a magyar viszonyokra. A párt irányvonalában azonban hamarosan törés következett be. Ez egy türelmetlen, diktatórikus, a programnyilatkozat szellemétől több alapvető kérdésben eltérő, a marxizmus elveitől idegen fordulat volt, amelynek hátterében az emberi tényezők (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai) mellett két külső ok húzódott meg: az egyik a Tájékoztató Iroda határozata a Jugoszláv Kommunista Pártról, a másik a nemzetközi helyzet kiéleződése, a hidegháborús légkör kialakulása.

38 Amilyen mértékben bomlott a II. világháború alatt kialakult fasizmus elleni nagykoalíció, olyan mértékben fogyott a türelem belpolitikailag a koalíciós partnerekkel és a polgári ellenzékkel szemben.

39 Ez csakhamar a szövetségesek likvidálásához, a koncepciós perekhez vezetett, s az MDP társadalmi bázisát beszűkítette, a politikai demokráciára pedig súlyos csapást mért. Az iskolák államosításának, majd az ezt követő „50-es évek" oktatáspolitikájának vizsgálatánál mindezeket, mint általános politikai hátteret, figyelembe kell venni.