Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

körzetesítés következtében előállott problémák (kisközségek iskolanélkülivé válása, ingázó tanulók nagy és növekvő száma stb.) alapvetően nem az oktatásirányítás-igazgatás tévedéseiből keletkeztek, hanem a hibás gazdaság- és településfejlesztési politika hatásából, továbbá abból, hogy a közoktatás soha nem kapta meg kielégítő mértékben a fejlesztéshez szükséges feltételeket. Ezt a sajnálatos tényt igazolja, hogy több mint 4 évtizeddel az ált. iskola létrehozása óta nem szűnt meg a nevelőhiány, a képesítés nélküli nevelők alkalmazása, jelentős a szükségtantermek száma és a kétmúszakos oktatás (1, mellékletek). Igaz, sok új iskola épült és sok elavult, főleg falusi kisiskola megszűnt; ennek ellenére 1980-ban még az iskolaépületek 2/3 része, a tantermek több mint fele 1945 előtt létesült, ezek 17 ill. 9%-a vályogból épült, 1/3-a ill. 1/5 része eredeti rendeltetését tekintve lakóház, gazdasági vagy egyéb rendeltetésű épületből lett kialakítva (1. 6. sz. melléklet). A helyzet természetesen a felszabaduláskor, de még 1950-ben is sokkal rosszabb volt (35%-a az iskoláknak vályog vagy vertfalú volt, 55%-ban hiányzott a villanyvilágítás és 90%-ban a vízvezeték stb.)

88 s ezért a megépülő osztálytermek közel felét tervidőszakonként az elavultak vagy megszűntek pótlására kellett fordítani. Ennek következtében a tanteremállomány mindig alatta maradt a tanulólétszám és minőségi fejlesztés követelményeinek, s az oktatásirányítás rákényszerült a szükségmegoldásokra. Generációk végezték el nem megfelelő körülmények között, eltérő színvonalon az ált. iskolát, melyet a kétségtelenül jelentős fejlődés ellenére a tárgyi és személyi feltételek különbözősége miatt, ma sem tekinthetünk igazán általánosnak. Arra a kérdésre, hogy az oktatásirányítás és igazgatás milyen mértékben felelős a kisiskolák tömeges megszüntetéséért, válaszunk a dolgozat tényanyagából következik. A közvetlen felelősség csak az általánosan érvényesülő, tervutasításon alapuló, hierarchizált és bürokratikus központi gazdaság- és társadalornszervezés kontextusában ítélhető meg. A tanügyigazgatás felelőssége ennek megfelelően irányítási szintek szerint eltérő jelentőségű. Más a felelőssége a minisztériumnak és más-más a különböző tanácsi szinteknek. Ennek taglalása külön tanulmányt igényelne. Az minden-