Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
a kulturális ágazaton belül minden évben valamelyest alacsonyabb a közoktatásra szánt előirányzat. . ., pedig a működési költségek növekvő tendenciát mutatnak". 66 Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978. szeptember 19-i keltezésű jelentéséből, mely az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról szól, idevágóan a következőket emeljük ki: „a települési viszonyokból és a családok szociális, kulturális állapotából fakadó indulási hátrányok csökkentésében . . . elért eredmények nem elégségesek". A körzetesítésről szólva pedig a jelentés a következőket állapítja meg: „a körzetesítés következtében egyes iskolák működési feltételei romlottak, ugyanakkor másutt oktatásra alkalmas épületek kihasználatlanok. A ráfordítások nagyobb része a településszerkezet változásával összefüggő, újonnan jelentkező szükségletek kielégítését szolgálja. A városok új lakótelepein iskolákat kell építeni és pedagógusokat biztosítani . . . másutt viszont a lakosság elköltözése miatt régi iskolák . . . elnéptelenednek. Az utóbbi 6 évben 6190 tanterem létesült, ebből 3395 újonnan épített, de 4513 tanterem megszűnt, az intézmények egy része elavult, a szükségtermek aránya . . . 9-ről 10%-ra nőtt. A feltételbeli különbségek nagyok, csökkentésére kevés eszköz maradt. . ." Ez a jelentés is szemrehányóan megállapítja, hogy a tanácsok ,,saját terveikben a központilag számított 13,7 milliárd forintnál 1,7 milliárd forinttal kevesebbet irányoztak elő közoktatási célokra, mert - élve önálló gazdálkodási jogukkal - kulturális, sport- és ifjúsági célokra nagyobb összegeket fordítottak". Szó van még a jelentésben a tervezési és kivitelezési kapacitáshiányról és az építési technológia változásáról, melyek az oktatási beruházások megvalósítását az V. ötéves terv első két évében hátráltatták. A jelentés továbbá megállapítja: ,,a nemzetközi összehasonlítások is azt mutatják, hogy hazánkban az oktatásra fordított kiadások aránya alacsony. A 70-es évek adatai szerint az európai szocialista országok nemzeti jövedelmükből általában nagyobb hányadot fordítottak oktatási célokra". A jelentés, melyet a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya készített, azonban, úgy látszik, nem rendítette meg a Politikai Bizottságot, mivel a hozott határozatban egyáltalán nincs szó
