Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

az oktatás nemzeti jövedelemből való részesedésének növeléséről, hanem csak arról, hogy a „társadalmi erőforrások bevonásával" biztosítani kell a tervtörvényben kiemelt beruházások megvalósítását, hogy az új lakótelepeken a lakásokkal egyidőben épüljenek meg az oktatási létesítmények, s a demográfiai hullám átvezetésére vegyenek igénybe egyéb rendeltetésű épületeket, törekedjenek többfunkciójú (oktatási-közművelődési és sport-) objektumok és gyorsan megvalósítható iskolák építésére. A határozat 5. pontja pedig nagyon kijózanítólag leszögezi, hogy az oktatás tárgyi és személyi feltételeit csak „a népgazdaság lehetőségeivel összhangban" lehet fejleszteni.

67 A két jelentés nem igényel kommentárt, mégis hozzáfűzzük a következő megjegyzéseinket: Tény, hogy a tanácsok az V. ötéves tervben oktatásfejlesztésre kevesebbet irányoztak elő, de az is tény, hogy a „központi számítási anyag" előirányzatait csökkenteni kellett, mert a kormány már a tervkészítés időszakában, de később is megszorításokat („beruházási színvonal"), elvonásokat eszközölt. Ez minden ágazatot, így az oktatást is érintette. A tanácsi felelősség csak ennek figyelembevételével fogadható el. A kormány restrikciós politikája mögött pedig a gazdasági válsághelyzet kései felismerése húzódik meg. A körzetesítés miatt valóban romlottak az iskolák működési feltételei. Ez általában igaz, de ehhez hozzá kell tenni, hogy ez főleg az elhibázott településfejlesztési politika szükségszerű következménye volt, s ezért egyrészt a perifériára szorult „egyéb" települések iskoláinak fenntartására, fejlesztésére nem jutott pénz, másrészt a korlátozott anyagi eszközök túlnyomó részét a kiemelt települések fejlesztésére kellett fordítani, mert a növekvő tanulólétszám és más igények (óvoda, napközi) miatt ezeken a helyeken tűrhetetlen feszültségek keletkeztek. A közoktatás nemzeti jövedelemből való részesedésének növelésére - az ismert gazdasági nehézségek miatt - nem került sor. Ez a sajnálatos tény összefügg a gazdasági reform megtorpanásával, a nemzetközi politikai feszültségek kiéleződésével is. Véleményünk szerint ennek ellenére voltak lehetőségek ! így pl. csökkenteni lehetett volna a pazarlást a népgazdaság más területein, az állami dotációt az eladhatatlan, korszerűtlen termékeket gyártó vállalatoknál stb. Erre azonban a 70-es évek végén, 80-as évek elején nem voltak meg a szükséges bel- és külpolitikai feltételek. A kulturális ágazaton belül a közoktatás részesedése azért is csökkent a tanácsoknál, mert az ágazathoz tartozó „közművelődési, sport- és ifjúsági címek" kondíciói igen szerények voltak. Ezek a „címek" - a központi alapokat nem számítva - alig kaptak beruházási, ill. felújítási pénzt. Baranyában pl. a megyei vagy regionális feladatokat is ellátó közművelődési és művészeti intézmények vagy hiányoztak (Megyei Művelődési Központ), vagy épü-