Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

elő. Mivel a hiány az építési kapacitásoknál is nagy volt, itt is érvényesült - a „beruházások sorolásánál" - a hatalmi pozíció, „kijárás", ügyeskedés. Az említett tényezők együttes hatásának eredményeként az oktatási fejlesztések középtávú terveit soha nem lehetett a tervelőírásoknak megfelelően teljesíteni. Igen jelentősek voltak az „áthúzódások". Az ötéves tervek egyes naturális előirányzatai ezért gyakran csak a következő tervidőszakban valósultak meg. A 70-es években, a tanácsok önállóságának és hatáskörének erősödése következtében, az irányításban a korábban erőteljesebb ágazati elv háttérbe szorult, a területi elv erősödött. Ennek következtében megnőtt a funkcionális osztályok (terv és pénzügyi osztályok) befolyása, döntést előkészítő szerepe a fejlesztési és költségvetési újraelosztásban. (Az oktatási minisztérium is hátrányosabb helyzetbe került a kormányon belül a PM-mel és OT-vel szemben, amelyet a súlyosbodó gazdasági helyzet is erősített!) A növekvő feszültségeket jelzi az oktatási miniszter 1978. szeptember 15-én kelt jelentése az Országgyűlésnek, melyben az 1965től elért eredmények ismertetése mellett utalt az erősödő nehézségekre. A fejlesztésekről szólva a jelentés megállapította: „a településviszonyokban beállt és folyamatosan tartó nagyarányú változások, az iskolás korú népességnek a mozgást követő koncentrációja; az ország gazdasági helyzetének alakulása" . . . hatására „terveinkben átcsoportosításokat kellett végrehajtani... A feltételben különbségek kiegyenlítésére . . . csak kevés anyagi eszközt tudtunk . . . fordítani, mert a legutóbbi évek kiemelt fejlesztése csak a növekvő tanulólétszámnak a már elért szinten való ellátását tudta biztosítani". A közoktatás tanácsi irányításáról szólva a jelentés leszögezi, hogy az új tanácstörvény bevezetése óta a közoktatási intézmények fejlesztése és fenntartása a tanácsok hatáskörébe tartozik. Az OT és OM a hosszú- és középtávú tanácsi tervezést csak irányelvekkel, számítási anyagokkal segíti, ill. ellenőrzi. Ezek előrebocsátása után a miniszteri jelentés - a felelősséget a tanácsokra hárítva - kijelenti: „a tanácsok az V. ötéves terv központi számításainál mintegy 1700 millió forinttal kevesebbet irányoztak elő a közoktatási hálózat fejlesztésére . . ., s költségvetésükben . . .