Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
vagyis több mint felére csökkent. Sok kisiskola - pl. az Ormánságban - csak azért nem szűnt meg, mert az elnéptelenedő falvakba a megszüntetett telepekről sokgyermekes cigánycsaládok költöztek be. Az ált. iskolák fejlesztése 1970-198$. A megyei középtávú tervek (IV-V-VI. ötéves terv) allokációját a fejlesztések koncentrálásának elve vezérelte. Ez a gazdaságossági megfontolások miatt is előnyt biztosított a hierarchia magasabb szintjére besorolt településeknek, melyet a közigazgatási státus és szerepkör intézményesített. 65 A megyei fejlesztési tervek pénzügyi forrásai (saját bevételek, megosztott bevételek, felsőbb tanácsi hozzájárulás, állami támogatás, bankhitelek, társadalmi munka) településtípusonként eltérő összetételűek voltak. A tervkészítés időszakában, de a közbülső években is, versengés volt a fejlesztési forrásokért, s ebben - bár az elosztási döntések kerete előre rögzített volt, nagy harc folyt különösen a helyi tanácsoknál az „átvett pénzeszközökért", a megyéhez koncentrált tartalékokért, pénzmaradványokért és megyei szinten az ágazati prioritások érvényesülését segítő központi alapokért (pl. Ifjúsági Alap). A helyi tanácsoknál jelentkező „átvett pénzeszközök", pl. tsz-fejlesztési hozzájárulások valamely kölcsönös érdekeltségű létesítményhez (óvoda, napközi otthon), egyrészt jogszabályilag korlátozottak volnak, másrészt, pl. a tsz-egyesítések következtében főleg a székhelytelepüléseknek jutottak, s az aprófalvak ezért is kilátástalan helyzetbe kerültek. (A tsz-egyesítések következtében sok fejlődőképes falu mellékfaluvá vált!) Az átvett pénzeszközökért, alapokért, maradványokért stb. folyó versengésben szerephez jutottak a különféle „kijárások", személyi kapcsolatok, összeköttetések - néha a korrupció és nepotizmus is. Az elhatározott fejlesztések megvalósítását gyakran hátráltatta a Baranyában különösen elégtelen építőipari kapacitás, az építőipari áraknak a prognosztizáltnál gyorsabb és nagyobb arányú növekedése, melyet nagyrészt az új technológiák bevezetése idézett
