Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

Egy ált. iskolára jutó területnagyság alakulása Év Ország Baranya 1970 17.0 km

2 11,5 km

5 1975 20,8 " 15,2 " 1980 25,6 " 22,9 " 1985 26,2 " 25,4 " Egy ált. iskolára jutó átlagos tanulólétszám alakulása Év Ország Baranya 1970 203,6 fő 129,3 fő 1975 235,2 " 150,4 " 1980 319,9 " 238,5 " 1985 366,0 " 288,7 " Az adatok egybevetéséből megállapítható, hogy a baranyai iskolakoncentráció mértéke jóval meghaladta az országos átlagot. Az egy ált. iskolára jutó területnagyság országosan 54, Baranyában közel 121%-kal; az egy iskolára jutó átlagos tanulólétszám pedig országosan 80, Baranyában több mint 123%-kal növekedett, de m

ég így sem érte el az országos átlagértékeket. Természetesen a2 átlagok nagy szóródást takarnak: megyénkben 1970-ben a 129 fős átlagos iskolanagyság az ált. iskolák 84%-át kitevő falusi iskolákban csak 84, a 16%-ot kitevő városi iskolákban pedig 363 fős átlagot jelentett. Ez 1980-ban a 72%-ot kitevő falusi iskoláknál 174, a városi ált. iskoláknál viszont már 515 fős átlagot takart a 289 fős megyei átlaggal szemben. Igazgatási változások hatása Az 1950. évi első tanácstörvény alapján alapvetően megváltozott a korábbi államigazgatás. Baranya megyében 1 megyei, 2 városi, 9 járási és 262 községi tanács jött létre. Ezek váltották fel a korábbi, több-kevesebb önkormányzattal rendelkező, 1 megyei, 1 thj. városi (Pécs), 1 megyei városi (Mohács) és 80 községi közigazgatási egységet (jegyzőség, körjegyzőség). A tanügyigazgatás me-