Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
célját, megvalósítását és problematikáját nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hanem csak több tényező együttes hatásának eredőjeként lehet reálisan értékelni. Ezek közül néhány általunk lényegesnek ítélt okot, visszatekintve az elmúlt több mint négy évtizedre, de különösen az 1970-től a 80-as évek közepéig terjedő időszakra, az alábbiakban ismertetünk. Illuzórikus elemek a célkitűzésben Már az ált. iskola létrehozásakor deklarált célkitűzés volt, hogy egyenlő művelődési feltételeket kell teremteni minden gyermek számára, hogy megszűnjenek a tanulók értelmi fejlődésében és az iskolai nevelésben előállott különbségek. Az egyenlő művelődési feltételek esélyegyenlőséget jelentenek, s ennek megteremtése a kultúra, benne a közoktatás demokratizálásának alapelve, feltétele. A művelődéshez, oktatáshoz való viszonyban azonban a rétegezett társadalomban jelentős esélyegyenlőtlenségek léteznek, s a jogilag deklarált esélyegyenlőség a szocialista társadalomban is gyakorlati, feltételekben megnyilvánuló és részben újratermelődő egyenlőtlen esélyeket takar. A szocializmus csak a kulturális monopólium vagyoni és osztálykiváltságokhoz kötött nyílt formáit számolta fel és korlátozta, enyhítette az objektív társadalmi, gazdasági eredetű egyenlőtlenségek hatását. Azonban sokáig élt és még ma is létezik az iskolával szemben egy olyan illuzórikus elvárás, hogy szüntesse meg, semlegesítse az objektív eredetű társadalmi egyenlőtlenségeket, vagyis a tanulók tanulmányi teljesítményét függetlenítse a társadalmi környezet (pl. család, lakóhely) differenciáló hatásaitól. Ebben a felfogásban - adabszurdum megfordul a társadalmi szerkezet és iskola közötti determinisztikus viszony és az egyenlőtlenség mint tisztán pedagógiai termék jelenik meg, holott nem létezik olyan pedagógiai eszközrendszer, amely meggátolhatná az iskolához képest külső társadalmi egyenlőtlenségek iskolán belüli leképeződését. 56 Az iskola társadalmi nivelláló és mobilitást segítő szerepét eltúlozták, s az 50-es években gyakran adminisztratív eszközökkel is