Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

iskolázás gyakorlatilag teljes körűvé vált (98%), és 1970-ig a 14 évesek 82, a 16 évesek 92-93%-a befejezi az ált. iskola 8. osztályát. A problémákról szólva viszont megjegyzi, hogy a szakrendszerű oktatás teljes v. részleges hiánya miatt 1970-ben legalább 150 ezer, főleg vidéki gyermek, az összes felső tagozatosok közel 1/4 része hátrányos helyzetű, a tantermek 30-32%-át váltakozva használják, krónikus gondot jelent a kb. 5000 szükségtanterem stb. Majd az elemzés summázataként leszögezték: . . . „1970-ben a kötelező és elvileg egységes általános iskola az any agi-személyi teltételek különbsége miatt színvonalában nem tekinthető általánosnak".™ Ezt a megállapítást 25 évvel az ált. iskola létrehozása után a szakminisztériumnál (MM) jóval tekintélyesebb OT tette, s ezt a főhatóságot egyáltalán nem lehetett szakmai elfogultsággal vádolni. A feladatokról szólva az OT koncepció a IV. ötéves terv fő irányát a következőkben jelölte meg: „Tovább kell növelni a szakrendszerű oktatás arányát és színvonalát, elsősorban a körzeti iskolai és diákotthoni hálózatra koncentrált fejlesztéssel, valamint a szaktanár ellátás javításával." A Munkaerő és Életszínvonal Távlati Tervezési Bizottság ugyanezen időpontban készített tanulmánya szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggésben taglalja az ált. iskolák nivellálásának kérdését. Hangsúlyozza az elaborátum, hogy az iskola feladata, hogy „az otthoni adottságok különbözősége ellenére, lehetőleg azonos eséllyel indulhassanak a középfokú és magasabb képzés irányába az eltérő . . . társadalmi helyzetű gyerekek", majd a tanulmány készítői (dr. Barna Gyuláné, Craveró Róbert, Férge Sándorné, dr. Monigl István stb.) nagy nyomatékkal leszögezték: „Társadalmunk fölénye a tőkés társadalmakkal szemben abban nyilvánulhat meg, hogy a társadalmi presztízs központját a kulturális értékek körül alakítjuk ki ... és úgy véljük, hoszszabb távon az iskola ... a szocialista típusú fejlődés alapvető intézménye, amelynek . . . ezért súlyponti szerepet kell betöltenie a távlati népgazdasági tervezésben." A tanulmány III. fejezete az oktatásfejlesztés alapelveit és ellentmondásait taglalja. Megállapítja, hogy az „ált. iskola általánossá tétele maradéktalanul nem történt meg". Még két lényeges megállapítást idézek a tanulmányból.