Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

Az egyik a pedagógusokra vonatkozik: „A pedagógusok életkörülményeinek, társadalmi helyzetének alapvető javítása nélkül az oktatás minden további tartalmi, szervezeti korszerűsítése megoldhatatlan . . . Ma egy tanár 25-60%-kal keres többet, ha nem az oktatás területén dolgozik ,,. . . a jövedelmek különbözősége már hosszabb ideje növekvő kontraszelekciót eredményez." A másik megállapítás az oktatásfejlesztés anyagi feltételeire utal: „az oktatási ráfordítások növelése . . . elengedhetetlen, mert magának a tervezett növekedési ütemnek nemcsak kísérőjelensége, hanem . . . előfeltétele is. Az oktatásnak a nemzeti jövedelemből biztosított részesedése nemcsak a lehetőségektől, hanem attól is függ, hogy a társadalom felismeri-e, és milyen fontosnak ítéli meg az oktatás társadalmi, gazdasági - perspektívában emelkedő - jelentőségét, funkcióit."^ Úgy gondoljuk, mindkét megállapítás alapvető jelentőségű, de a későbbi évek tényei bizonyítják, hogy a problémák felismerése nem elégséges. A 70-es években végrehajtott pedagógus bérrendezéseket a fogyasztói áremelkedések rövid idő alatt eliminálták, az oktatási intézmények fejlesztési és fenntartási kiadásainak az állami beruházásokból és költségvetésből való részesedése - követve a demográfiai hullámzást - nem növekedtek, hanem csökkentek 1961-1975 között. A fejlesztési ráfordításokból az oktatás (óvodától az egyetemig) a II. ötéves tervidőszakban 2,3, a III. ötéves tervben 2,27, a IV. ötéves tervben már csak 1,92%-ban részesedett. Ezen belül az ált. iskolák részesedése - a tanulólétszám változását követve - 29,9, 18,5 és 17,3% volt. Az állami költségvetésből való részesedés arányának alakulását oktatási fokozatonként az alábbi táblázat mutatja.

52 i960 1965 1970 1975 9,7 9,8 10,0 11,6 43,3 38,9 36,5 35,7 11,0 11,3 12,0 10,4 14,9 16,1 15,2 14,1 12,1 16,8 18,8 16,2 9.0 100,0 7.1 100,0 7,5 100,0 12,0 100,0 6,76 7,63 5,25 4,97