Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

mint a dunaszekcsői 5 tantermes bővítés. A többi fejlesztés főleg az elpusztult, ill. elavult falusi kisiskolák pótlását szolgálta 7 helyen l-l tanteremmel és tanítólakással (Rádfalva, Drávafok, Kisbeszterce, Kovácshida, Magyartelek, Majlátpuszta, Babarcszőlős). Tehát épültek falusi kisiskolák, s ezért a megyei oktatásirányítás később, mivel elnéptelenedés és az alsótagozat bekörzetesítése miatt megszűntek, bírálatot kapott. Az 1956. október 23-át követő tragikus események jelentősebb anyagi kárt nem okoztak megyénk iskoláiban, de nagy volt az eszmei-politikai zűrzavar. A falusi iskolák zömében csak 2-3 nap, a városokban 3-4 hét tanítási kiesés volt. Az 1956. decemberi zavargások, tüntetések és a tüzelőanyag-hiány miatt december 16-tól 1957. január 21-ig „szénszünet" volt. A körzeti iskolákba való bejárást egy ideig közlekedési nehézségek akadályozták. A konszolidáció első hónapjaiban éles politikai harc volt, és sor került adminisztratív intézkedésekre: 28 nevelőt elbocsátottak, 30 ellen fegyelmi eljárás indult, 13 nevelőt internáltak, s 2 nevelő ellen bírósági eljárás indult. Disszidált 11 pedagógus, 147 ált. iskolai és 40 középiskolai tanuló, és 5 középiskolást kizártak az iskolából.

34 Sokáig gond volt, hogy a pedagógusok jelentős része az 1956. október-novemberi eseményeket nem ellenforradalomnak, hanem ahogyan Jóború Magda miniszterhelyettes 1957. február 10-i pécsi megyei pedagógus gyűlési tájékoztatóján jellemezte: „a múlt hibái elleni jogos tiltakozásnak" fogta fel, amely „tragikus fegyveres felkelésbe ment át".

35 A pedagógusok magatartásának megítélésében helyenként előfordultak „balos" nézetek és túlkapások, de ezek visszaszorítása és a helyes értékelés az „aki nincs ellenünk, az velünk van" jegyében fokozatosan kialakult. A tanügyigazgatásban 1957. január l-jével jelentős változások következtek be. A.z oktatási és népművelési minisztériumok összevonásával létrejött a Művelődésügyi Minisztérium, megyei szinten pedig a művelődésügyi osztály. Átmenetileg megszűntek a járási (városi) oktatási osztályok, és az igazgatási feladatok egy részét a tanulmányi felügyelők látták el. A tanácsi apparátus racionalizálását 1957 januárjában hajtották végre. A minisztertanácsi irányelveknek megfelelően a megyénél 38, a járásoknál 47, a városok-