Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

nál pedig 11%-kal kellett a létszámot csökkenteni.

36 A racionalizálást egyúttal a politikailag megbízhatatlannak minősített dolgozók eltávolítására is felhasználták, de több létszámot tanácsi státusból intézményi (működési) állományba tettek át, s ezek a „bujtatott" vagy „fekete" ügyintézők továbbra is a tanácsi apparátusban dolgoztak. Az osztályok összevonása következtében a korábban összesen 30 fős megyei oktatási, ill. népművelési osztályokból létrejött a 18 fős művelődésügyi osztály. A járási osztályok átmeneti megszüntetése miatt a feladatok és hatáskörök jelentős része (pl. személyzeti ügyek) a megyei osztályhoz került, ami egyrészt helyes volt, mert lehetővé tette az esetleges helyi túlkapások ellensúlyozását, másrészt jelentősen fokozta a megyei művelődésügyi osztályon a túlterhelést, amelynek elviselését a 13%-os tanácsi bérrendezés némileg enyhítette, bár az újabb pedagógus fizetésrendezés következtében a bérfeszültség nőtt, melyet az MM külön pótlék juttatásával igyekezett ellensúlyozni.

37 A konszolidációs időszak iskolafejlesztési elképzeléseit 19581960 között a II. hároméves terv jelölte ki. A tervkoncepció számolt az ált. iskolai tanulólétszám országosan kb. 120 ezres növekedésével, s ezért 3500 tanterem és 3600 új tanulócsoport létesítését, a kettős váltás szintentartását, a használhatatlanná vált tantermek pótlását, az iskolák berendezésének, felszerelésének korszerűsítését és a szakrendszerű oktatás fejlesztését tűzte ki célul. A fejlesztési előirányzatok megvalósítása érdekében „a kulturális beruházások részesedése az előző tervidőszakhoz képest mintegy kétszeresére emelkedett".

38 A hároméves terv fejlesztési eredményeiről a megyei művelődésügyi osztály 1960. április 20-i jelentése ad tájékoztatást.

39 A jelentés szerint Baranyában - Pécs mj. város nélkül - a tanulólétszám 1958-1960 között 4140 fővel (11,8%) emelkedett. A demográfiai hullám következtében az 1 osztályteremre jutó tanulócsoportok száma 1,19-ről 1,21-re nőtt. Három év alatt beruházásból 20 helyen 82, vegyes forrásból 2 helyen 3, társadalmi öszszefogásból pedig 66 helyen 82, összesen 88 helyen 167 osztályterem létesült. Ugyanezen idő alatt viszont avulás miatt 56 helyen 103 tanterem szűnt meg, s így a tényleges tanteremszaporulat csak 64 osztályterem volt.