Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

tanulmányában is, amelyre Jóború Magda: A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái c. 1958-ban megjelent dolgozatában hivatkozik,

16 A kérdés így szól: Mely alsóíokú iskolák tekinthetők általános iskolának? Erre Kiss Árpád kétféle választ fogalmazott meg: a) ,,. . . minden olyan iskola, amely az ált. iskolai tantervben megjelölt nevelési célt el tudja érni." b) „minden olyan iskola, amely az ált. iskola tantervét veszi alapul, ha azt nem is valósítja meg maradéktalanul. . . Ezen az alapon minden jelenlegi iskola, amely 6-14 éves gyermekek nevelésével foglalkozik, ált. iskolának mondható." Kiss Árpád mindkét választ bírálta, mivel az a) definíció szerint az ált. iskolák csak hosszabb időszak alatt fokozatosan valósíthatók meg először a városokban és vidéki központokban, de ez a falusi kistelepüléseken nem segít. Ab) definíció szerint viszont „azzal, hogy az 1-2-3 tanerős iskolákat ált. iskolának nevezi, a lényegen nem változtat, mert a tantervi anyagnak ezek csak töredékét valósítják meg". A kérdésre adott válasz elvi, stratégiai jelentőségű volt! A 40-es évek végén a közoktatás vezető szervei úgy foglaltak állást, hogy „minden iskolát ált. iskolának kell tekinteni, amely az ált. iskola óra- és tantervét veszi alapul, ha nem is tudja maradéktalanul megvalósítani".

17 Ez a hivatalos álláspont tehát azonos a Kiss Árpád-íele b) definícióval, és alkalmas volt a problémák elfedésére. Jóború Magda már idézett dolgozatában ezt a hivatalos álláspontot bírálva, a következő nézetet vallotta. „Helyesebb lett volna kezdetben a városokban, majd a nagyobb községekben létrehozni az ált. iskolát, s átmenetileg a kisebb községekben és a tanyákon a 6 vagy 8 osztályos elemi iskolát fenntartani." Megjegyezte továbbá, hogy „ennek az elvnek az elfogadása egy időre hátrányos helyzetbe hozta volna a tehetséges, továbbtanulásra alkalmas falusi gyermekeket,. . . a hátrányt azonban valamennyi népiskola általános iskolának való elnevezése . . . inkább formailag, mint lényegileg szüntette meg". Véleménye szerint az elemi iskolákba járó falusi tehetséges és továbbtanulni akaró tanulókat kollégiumban történő kiegészítő oktatással lehetett volna felkészíteni. Jóború sze-