Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

rint az ált. iskolák kiépítésének fő problémája „a fokozatosság elvének elvetése" volt, mivel „valamennyi népiskola ált. iskolává nyilvánítása. . . elhomályosította az ált. iskola tényleges megteremtéséhez vezető út nagy feladatait,. . . megnehezítette a megvalósítás építkezési és pedagógusképzési programjának már a kidolgozását is, még inkább a végrehajtását".

18 A kérdés megítélésében Jóború Magdának adunk igazat! Kár, hogy ö, aki az 50-es évek elején már az oktatási miniszter első helyettese volt, álláspontjának akkor nem tudott érvényt szerezni. Igaz, a fordulat éve (1948) után az egyre jobban elhatalmasodó személyi kultusz és voluntarizmus erre nem igen nyújtott lehetőséget. Az viszont tény, hogy az 1948/49-es tanévben az ország 6202 népoktatási intézményéből 1432 (23,1%) volt még népiskola, s ide járt a tankötelesek 6,3%-a, több mint 75 ezer tanuló. Az összesen 4770 ált. iskolai hálózatba bekapcsolt iskola közül pedig 2278 (47,8%) volt fiókiskola. Az 1-2-3 tanerős népiskolák és fiókiskolák együtt a népoktatási intézmények 60%-át tették ki.

19 Baranya megyében az 1949/50-es tanévben a tanulók 15,9%-a, az 1950/51-es tanévben pedig 14,1%-a, több mint 6000 tanköteles még elemi népiskolába járt, de a következő tanévben már hivatalosan nem léteztek népiskolák. Ez úgy következhetett be, hogy csak az iskolák nevét változtatták meg, mivel minőségi fejlesztésre alig volt pénz. Az első hároméves terv időszakában országosan mindössze 16 új ált. iskola épült, és 1324 iskola helyreállítása fejeződött be.

20 Az iskolakörzetesítés második szakasza 1950-től a 60-as évek végéig A tanügyigazgatásnak és iskolakörzetesítésnek ezt a két évtizedes második szakaszát azért tárgyaljuk egyetlen nagy periódusként, mivel alapvetően az 1950-ben bevezetett „körzeti iskola tagiskola" koncepcióra épült, és még nem eredményezte a falusi kisiskolák tömeges megszűnését. Ugyanakkor ennek a 20 eszten-