Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

lemző - írja -, hogy „Pécs és Mohács városokban és a nagyobb gócpontokon kívül. . ., összesen még 100 tanulót sem találunk az ált. iskolák 5-6. osztályaiban . . ., s a fiókiskolákban . . . csak elvétve fordul elő, hogy értelmiségi szülő gyermeke jár; ha találunk, akkor is egyet, a szegény tanítóét, aki nem tudja taníttatni városban gyermekét". A körzeti iskolákról szólva a tanulmányban több pozitív példa is szerepel, s ezekben az ügyért lelkesedő nevelők kapnak elismerést. így pl. Vajszlón, úgyszólván semmiből szervezte meg az internátussal egybekötött körzeti ált. iskolát egy áldozatos lelkű tanító. Már a szervezés alatt kiderült... az ormánsági típusprobléma : „A szülők »egyetlenüket« nem szívesen engedik el internátusba. Egy iskolai autóbusszal megoldható lenne a körzeti iskola benépesítése és egy nagy terület iskoláztatási szükségletének kielégítése. Ez a megoldás célszerűnek látszik . . . sőt talán egyetlen lehetőség . . . vidéken". Tanulmánya végén Muszty László felteszi a kérdést: „Vajon az általános iskola Baranyában a széles néptömegek iskolája-e?" Válasza erre a következő: - A megye városaiban. . . már valóban a nép iskolája, bár még tapasztalható a szociális elkülönülés, ami idővel fokozatosan enyhülni fog. - A megye nagyobb községeiben már kialakulóban van a mag, amely erős helyi művelődési központok kialakulását fogja elősegíteni. - S végül: ,,a íiókiskolák nagy szociális szolgálatot tehetnek tehetségmentés tekintetében. Az egytanítós iskoláktól egyelőre többet nem várhatunk, s a többi iskolával való egyenrangúsítás tervét alapos revízió alá kell vennünk." A főigazgatói jelentés és a Muszty-féle tanulmány alapján reális képet alkothatunk a baranyai népoktatási intézmények korabeli helyzetéről, az első iskolakörzetesítési koncepció megvalósításának nehézségeiről. A megye sajátosságai (elaprózott településszerkezet, sok kisiskola, lakosságcsere, nemzetiségi lakosság nagy száma) máig hatóan befolyásolják a baranyai iskolapolitikát. A Muszty László által feltett kérdés másféle megfogalmazásban szerepel Kiss Árpád: A magyar köznevelési reform c. 1943-ban megjelent