Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

Ugyanez a rendelet kategorikusan kimondta, hogy minden olyan akadályt és egyenetlenséget ki kell küszöbölni, amely az egységes népiskola megvalósítását akadályozza. Ezért „az egytanítós (osztatlan) népiskolákat . . ., ahol az egyetlen iskola, és a tanulók létszáma a 40-et meghaladja, kéttanítós népiskolákká kell fejleszteni". Ahol két egytanerős népiskola működött 40 fő alatti tanulólétszámmal, ott a két iskolára, jellegre való tekintet nélkül, kötelezővé tette a VKM az együttműködést. Ha a két iskola fenntartója különböző hitfelekezet, egyezzenek meg abban, hogy melyik iskolába járjanak az alsó, ill. felső tagozat tanulói. Ha közülünk az egyik állami v. községi, akkor a felső tagozat ide, az alsó tagozat pedig a felekezeti iskolába járjon. A rendelet szerint 3 tanítós iskolává kellett fejleszteni az olyan 2 tanítós népiskolákat, ahol az 5. osztályt, mint az „egységes középiskola 1. osztályát" a tanulólétszám miatt külön osztályként lehet vezetni. (Vagyis ebben az időpontban még az ált. iskola felső tagozatát középiskolának minősítették.) Nagyon lényeges a rendelet 3. pontja, mivel először utal az iskolák körzetesítésére: „Ahol az 5. osztályt (ált. iskola), illetve a népiskola egész felső tagozatát. . . olyképp lehet megoldani, hogy több szomszédos község (3 km-en belül) több iskolájából, vagy egy község több iskolájából (3,5 km) a felső tagozat gyermekei összpontosíthatok, a felső tagozatot az iskolák jellegére tekintet nélkül egységesen (központosítva) kell megoldani."

1 Az iskolák összevonása, körzetesítése és a szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése szempontjából a legjelentősebb intézkedésre 1946. július l-jén, a 70 000/1946. VKM sz. rendelet kiadásával került sor.

2 A rendelethez csatolt „Útmutatás az ált. iskola továbbfejlesztéséhez" kimondta, hogy „Egyenlő művelődési feltételeket kell teremteni minden gyermek számára, hogy megszűnjenek a tanulók értelmi fejlődésében és az iskolák nevelési eredményében előállott természetellenes különbségek . . . Erre a feladatra ... az általános iskola hivatott". Az „Útmutatás" leszögezte, hogy az ált. iskola teljes kiépítése az ország nehéz gazdasági helyzete miatt csak fokozatosan valósítható meg, és hogy a „színvonal általános felemelésének egyéb akadályai, pl. nevelők és helyiségek hiánya, a szülők meg nem értése stb. . . . kellő odaadással fokozatosan leküzdhető".