Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

Bevezető Az 1980-as évek elejétől napjainkig - több-kevesebb szakszerűséggel és fokozódó indulatokkal - a bírálatok kereszttüzébe került a tanügyigazgatás az ált. iskolák körzetesítése, a sok iskola nélkülivé vált falu miatt. A szaksajtó és a tömegtájékoztató eszközök is foglalkoznak az iskolakörzetesítés negatív hatásával és az oktatásirányítás, igazgatás felelősségével. Egyesek a kisiskolák tömeges megszüntetését úgy értékelik, hogy egyik fő okozója volt a kisközségek elnéptelenedésének, sorvadásának. A Magyar Nemzet 1986. november 7-i számában utalt erre Dénes D. István: A „ló másik oldalán?" Nem pusztán az oktatásügy a felelős c. cikkében: „alapjában elhibázott akció volt az iskolakörzetesítés, amely szétverte a vidéki oktatási struktúra jó részét, felmérhetetlen károkat téve a településszerkezetben is . . . Néha már úgy fest, hogy egyesegyedül az oktatásügy tehet az aprófalvak összes bajáról" ... s ezért költöztek a falusi családok a városokba, mert helyben megszűnt az iskola. Mi az igazság ezekben a vádakban? Hogyan jutottunk odáig, hogy 1950-1985 között megszűnt az ált. iskolák közel 43, Baranyában pedig több mint 57%-a? Hibás koncepció volt-e az iskolakörzetesítés? Voltak-e esetleg más alternatívák arra, hogy az örökölt és falusi viszonylatban nagyon elaprózott, zömében leromlott, korszerűtlen és igazgatásilag megosztott iskolahálózatot, minden tanköteles számára elérhető, szakrendszerű oktatást nyújtó általános iskolává fejlesszük? Ez a dolgozat ezekre a kérdésekre kíván