Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
zetőcsere történt, s az alosztály, ill. csoportvezetők és előadók „forgási sebessége" is nagyméretű volt. b) 1954-1956 : Bizonyos mérvű pozitív irányú változás 1953-ban, Sztálin halála után, majd az 1954. évi új tanácstörvény életbelépésével következett be. Az oktatási osztály hatósági jogkört kapott, az OM számos feladatot és hatáskört decentralizál. A megyei oktatási osztályon az iskolai csoport mellett kiépült a függetlenített szakfelügyelőkből álló felügyeleti és továbbképzési csoport és gazdasági csoport. Pécs megyei jogú város lett, és kivált a megyei szakigazgatásból. A járási oktatási-népművelési-egészségügyi és szociálpolitikai osztályokból önálló oktatási osztályok, az új járási jogú városokban pedig oktatási csoportok jöttek létre. Megváltozott a politikai légkör, eltűntek a testületi előterjesztésekből a „nagy vezetőket" (Sztálin, Rákosi) dicsőítő dekórumok, az értékelések és határozatok reálisabbakká váltak. A megváltozott helyzetet tükrözi az 1954. III. 2-i vb-ülés, ahol a megyei vb-elnök hangsúlyozta az ált. iskolák fejlesztését és azt, hogy az iskolákban igazi, népi, hazafias szellemben kell nevelni, jobban kell ápolni haladó hagyományainkat, nemzeti nagyjaink dicső emlékét, meg kell alapozni a szocialista hazafiságot stb. A megváltozott politikát, de annak ellentmondásosságát is érzékeltette az 1954. VI. 24-i vb-ülés, amely az oktatási osztály 1953/54. évi munkáját tárgyalta. A vitában az egyházügyi előadó egyrészt bírálta az előző években a hittan beiratásoknál alkalmazott erőszakos, durva módszereket, másrészt bírálta a pedagógusokat most már azért, hogy az „új kormányprogram" óta „leálltak a klerikális reakció elleni harcban", sok a vallásos nevelő, bár ezek is hívei a népi demokráciának. A megyei pártbizottság képviselője kijelentette, hogy a nevelők többsége jó politikai és szakmai munkájáért elismerést érdemel, de az ideológiai konferenciák nem eléggé hatékonyak, a hallgatók passzívak „szóban mindenki materialista, de sokan a lakóhelyüktől távoli templomokba járnak". Elismeréssel szólt az osztály jelentéséről, de óvta az új osztályvezetőt az elbizakodottságtól, mivel az előterjesztésből hiányzott az önkritika. Ez a vb-ülés az oktatásirányítás szempontjából azért érdemel figyelmet, mert első alkalommal hozott határozatot távlati iskolafejlesztési terv (1960-ig) elkészíté-