Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)
A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE
° Névmutató A Tartalomjegyzék, azon túl, hogy a kötet szerkezeti egységét is mutatja, segít eligazodni a terjedelmes forrás-együttest alkotó állagok és tételek között a kutatói érdeklődés függvényében. A kötet bevezető' tanulmánya, „Vörös Vince pályaképe" címmel a jeles egyéniség életútjának legfontosabb szakaszait igyekszik felvázolni. Természetesen nemcsak a magyar politikai közéletben vállalt szerepeit, hanem az egyéb társadalmi és gazdasági területeken megvalósult kísérletezéseit, eredményeit, s életének utolsó szakaszában vállalt összegező munkásságát is bemutatva. S ezekhez a közlésekhez, az ismert bibliográfiai adatok mellett az irathagyaték egyes forrásainak eddig nem közölt, vagy kevéssé ismert információi is segítséget nyújtanak. Az ezt követő Módszertani Útmutató pedig értelemszerűen igyekszik megadni azt a tájékoztatást, ami alapján remélhetően könnyebb eligazodni a segédlet egyes szerkezeti egységei között. így a személyi fond levéltárba kerülésére, más közgyűjteményekben őrzött részeire, a hagyaték rendezésére és a segédlet szerkezetére vonatkozóan közöl ismereteket. A kötet leglényegesebb szerkezeti egysége az Ismertető Leltár, amelynek szerkezeti felépítéséről már említést tettünk. Kiegészítésként és pontosításként hangsúlyoznunk kell, hogy a rendezés során kialakított 16 állag sorrendisége zömében az életpályához igazodva, a jellemzőbb működési területek szerint, illetve azok kronológiát követő egymásutánisága alapján lett kialakítva. Az első két állag a jellemzőbb társadalmi és politikai szerepvállalásoktól független forrásokat tartalmazza: Vörös Vince több évtizedet átölelő személyes és családi jellegű dokumentumait, illetve a Sajgó és a Vörös család gazdálkodásával, tulajdon és birtokviszonyaival kapcsolatos okiratokat. Mindkét állag nagyon fontos kordokumentumokat is tartalmaz. Pl. a szakképesítések és beosztások hivatali okmányai mellett a kitelepítésük és az 50'-es évek beszolgáltatásait bizonyító igazolásokat, s birtokaik kisajátításának okmányait. De úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a két állag azt a családi hátteret, magánéleti szférát is dokumentálja, ami alapja lehetett ennek a küzdelmes életpályának. Az ezeket követő állagok, s azok tételei pedig a már ismertetett sorrend alapján következnek. A tételeket alkotó iratok leírásai adják meg az adott területről a részletesebb információkat. Minden egyes irat az alábbi ismereteket adja meg az egyes forrásról: Az adott irat száma, a forrás tematikai ismertetése fejregesztaszerúen, a forrás terjedelme, minősége (eredeti dokumentum, iratmásolat, fénymásolat stb.). Mindegyik fejregeszta tartalmazza a forrás kibocsátóját, a keletkezés ismert időpontját, a dokumentum típusát. A rövid tematikai kifejtésben pedig a már ismertetett értelmezési és módszertani problémák ellenére igyekeztünk a legfontosabb információkat rögzíteni. Természetesen számos olyan forrás is ismert, amelyek kevéssé adatgazdagok, ezért rövid ismertetésük is igazodik ehhez. Az Ismertető Leltárban közölt iratok, azaz a források értelmezését és kutatását két szerkezeti egység közzétételével igyekeztünk segíteni: A Rövidítésjegyzék a forrásközlések során szükségszerűen alkalmazott általános és köznapi fogalmak, korabeli kifejezések, szervezetek és intézmények rövidítéseinek feloldását tartalmazza. Míg a Névmutató azon túl, hogy az Ismertető Leltárban közzé tett
