Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)

A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE

személyneveket tűnteti fel, fontos információkkal szolgál. Éppen ezért talán az Ismertető Leltár legfontosabb, a forrásokban eligazodást szolgáló szerkezeti egysége. A névmutatóban a bevezető írásokban és az Ismertető Leltár forrásaiban előforduló személyneveket rögzíti. így is közel hétszáz személynevet tartalmaz, többnyire a közelebbi barátok, politikus-társak és a mindennapi tevékenysége során vele kapcsolatot tartó személyek neveit regisztrálva. Az alfabetikus sorrendben közölt személyneveket a forrásokban használt írásmód alapján közöljük, zárójelben feltüntetve az esetleges névvariánsokat is. A nevek mellett feltüntettük az illető személy foglalkozását-hivatását, beosztásait is. Ehhez azonban, a dokumentumokon kívül, igénybe kellett venni számos könyvészeti forrást is. Hangsúlyozni kell, hogy a források meghatározta, adott korra vonatkozó feladatköröket tüntettük fel a névmutatóban. Nem sok esetben, de előfordulnak olyan közlések is, ahol csak a családi név ismert, s akad olyan eset is, hogy nem ismert az illető személy foglalkozása. Az okiratok zöme konkrétan kötődik Vörös Vincéhez, ezért az ő nevét nem tüntettük fel. Mégis találkozhatunk a mutatóban Vörös Vince névvel egy forrás „erejéig", de ez esetben névazonosságról van szó. A névmutató szerkezetét, adatait, közlésmódjának helyességét Horváth Eszter a Csorba Győző Megyei Könyvtár osztályvezetője ellenőrizte. AZ IRATHAGYATÉK FORRÁSÉRTÉKE A rendkívül összetett tárgyú és zömében országos jelentőségű dokumentumok forrásértékéről csak a legjellemzőbb és kiemelt jelentőségű összegző ismertetéseket adjuk meg: A családi és, ha mondhatjuk így, a kisgazda miliőt kiválóan dokumentálja az első két állag; a személyi és a családi iratokkal, valamint a családi gazdálkodást, tulajdon és birtokviszonyokat dokumentáló forrásokkal. Az első, A. Állag 9 tétele közül a Vörös család kitelepítésével, illetve az ezzel kapcsolatos 1993/94. évi kárpótlási igény irataira fontos felhívni a figyelmet. Valamint a h. tételre, amelyben Vörös Vince családtagjaival és rokonaival folytatott levelezéseit ismerhetjük meg. A nagy terjedelmű tétel altételei közül az 1940-es években keltezett családtagjainak írt levelező és képeslap-gyűjteményt érdemes kiemelni. Mert bár konkrétan nem tartalmaznak politikai, vagy társadalmi jellegű közléseket, mégis érdemes felfigyelni rájuk: Vörös Vince főleg az Alföldön, illetve a „Viharsarokban" tett, a Kalászos Mozgalmakat ismertető és népszerűsítő „korteskörútjainak" mindegyik állomásáról feladott egy-egy képeslapot, vagy levelezőlapot családja valamelyik tagjának. Olykor naponta többet is. A postai küldemények időpontját feljegyezve és a településeket térképen jelölve, ennek az egyébként részletesen sehol sem említett agitációs körútnak útvonala és körzetei válhatnak ismertté. A családi levelezések pedig zömében a családi hátteret, s főleg az 50'-es és 60'-as évek megpróbáltatásait dokumentálják. Vörös Vince ugyanis a kitelepítésük megszűnte után Baranyában nem kaphatott munkalehetőséget, s csak a baráti kör hosszas tárgyalásainak köszönhetően jutott álláshoz a Komárom megyei kenyérmezei sertéstelepen. Az itt eltöltött több, mint egy évtized alatt, főként