Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

küldötteiből, valamint a törvényhatóságok képviselőiből tevődött össze. A nemzeti bizottság feladata volt: a Vörös Hadsereg parancsainak „maradéktalan és a lehető legsürgősebb" végrehajtása, a „nyugalom és rend helyreállítása". A megyei, járási, városi, községi nemzeti bizottságok határozatait a közhivatalok, az üzemek, a vállalatok kötelesek voltak végrehajtani.

54 Baranya vármegye és Pécs város Nemzeti Bizottsága első, alakuló ülését 1944. december 11-én tartotta, dr. Boros István elnökletével ( a végleges elnevezést a bizottság az 1945. január 8-i ülésén használta először, a megyei nemzeti bizottság szervezeti felépítését, működési- és ügyrendjét az 1945. február 27-i ülésen fogadták el).

55 Az 1944 végén, 1945 elején a közigazgatási feladatokat is felvállaló nemzeti bizottság munkájában kezdetben a pártok képviselői és a törvényhatósági vezetők egyenlősége valósult meg. Együtt hoztak határozatokat a város gazdasági életének megindításáról, a szénellátás, a fafuvarozás gondjainak megoldásáról, a húsfejadag megállapításáról, megszabták a hús- és kenyérárakat, szabályozták a cukor-fejadagot, megtárgyalták az üzletek, a szénárak, a gázszolgáltatás, a közegészségügy, a közellátás, a közmunka, a városi közüzemek ügyeit. A közmunka díja (18 pengő), a városi alkalmazottak fizetése ügyében a nemzeti bizottság utasította a polgármestert. A nemzeti bizottság döntött a közalkalmazottak fizetéséről is.

56 Többen vitatták, hogy volt-e a nemzeti bizottságnak erre joga, mivel az a 14/1945. ME. számú és az 1030/1945. számú rendeletek értelmében a megalakuló törvényhatósági bizottságot illette volna meg. A nemzeti bizottság a továbbiakban a politikai, a törvényhatósági bizottság pedig a közigazgatási ügyekben döntött, de az átállás nem ment egyik napról másikra. A nemzeti bizottság határozott arról, hogy a pártok milyen arányban delegáljanak tagokat a törvényhatósági bizottságba. Végül a paritás mellett döntöttek, miszerint az FKgP, az MKP, az SZDP egyaránt 17-17 tagot küldhetett, egyedül a Polgári Demokrata Párt felé nem érvényesítették a paritást, a PDP 9 tagot delegálhatott. A Nemzeti Bizottság elvi álláspontot alakított ki, s azt a törvényhatóságon keresztül érvényesítette. A pártok azonnal orvosolták az érdekeiken esett sérelmeket. A kommunista Boros főispán MKP-tagot nevezett ki a hivatalvezető mellé a közmunkák irányítására, a pártok azonban megakadályozták a közmunka-díjfizetést a nemzeti bizottság révén. A régi főispán, Nikolits Mihály tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kisgazdapárt befolyása a nemzeti bizottságon belül érvényesüljön. A Baranya megyei Nemzeti Bizottság 1948-ban már csak formálisan működött, utolsó ismert jegyzőkönyvének kelte: 1948. március 9. Az Országos Nemzeti Bizottság önfeloszlató határozatát 1949 januárjában hozta meg.

57 A BARANYA MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI KÖZIGAZGATÁS A Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Vörös Hadsereg révén érvényesülő szovjet hatalmi fölény mellett a magyar kormány csak korlátozott hatalommal bírt. Baranya megyében 1944 november 29-től Pécs város szovjet városparancsnoka, a SZEB szintén szovjet helyi megbízottja képviselte nemcsak a politikai, hanem gyakorlatilag a közigazgatási hatalmat is. A politikai konszolidáció létrejöttéig Baranya megyében a kommunista dr. Boros István töltötte be a szovjet és a magyar hatalmi intézmények közötti közvetítő szerepét. Ő a Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság elnökeként is befolyásolhatta a közigazgatási