Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)
BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948
döntéseket. A megyei nemzeti bizottság - mint ahogy korábban említettük - a „felszabadulás" utáni első hetekben ellátta a közigazgatási feladatokat is, melyek elengedhetetlenek voltak a háború utáni élet megindulásához, tehát a romok eltakarítását, az újjáépítés megindítását, az ezekhez szükséges közmunkák szervezését, az élelmiszer-ellátás megszervezését. Baranya megye és Pécs város törvényhatósági vezetői — Nikolits Mihály főispán, dr. Horváth István alispán, dr. Esztergár Lajos pécsi polgármester, dr. Vörös Mihály polgármester-helyettes, valamint a városi főszámvevő és a rendőrtanácsos -1944 decemberében és 1945 januárjának első napjaiban részt vettek a Baranya megyei nemzeti bizottság ülésein és a pártok delegáltjaival együtt hoztak határozatokat a megyei és városi közigazgatás kérdéseiről. A hagyományos közigazgatás „reorganizálása" a már említett 14/1945, illetve a végrehajtást szabályozó 1030/1945. számú rendeletek hatályossá válásával indult meg 1945 januárjában, Baranya megyében és Pécsett is. Bár a törvényhatósági bizottság személyi összetételét a pártok delegálását figyelembe véve a nemzeti bizottság állapította meg, a bizottság politikai akarata a továbbiakban csak közvetve érvényesült, a közigazgatási kérdéseket fokozatosan átvette a törvényhatósági bizottság, illetve a végrehajtó hatalmat képviselő főispán, valamint a főispán döntéseinek végrehajtására hivatott közigazgatási adminisztráció. A végrehajtó hatalmat a kormány vidéken a főispáni intézmény útján érvényesítette. A 2. világháború alatti utolsó főispánt, Nikolits Mihályt az FKgP küldötteként beválasztották mind a nemzeti, mind a törvényhatósági bizottságba, valamint a kisgyűlésbe is. Nikolits, nagy rutinja révén a közigazgatási kérdésekben meghatározó szerepet játszott: megalkotta a törvényhatósági bizottság szervezeti és működési szabályzatát, véleménye döntő volt az önkormányzati közgyűlés által tárgyalt igazgatási, gazdasági, szociális, közmunka stb. kérdésekben. A törvényhatóságok létrejöttével vezetőik kikerültek a nemzeti bizottságokból. (A törvényhatósági vezetők csak Nikolits Mihály leváltásakor, dr. Boros István főispáni kinevezésén, 1945. január 20-án jelenhettek meg a Baranya megyei nemzeti bizottság ülésén). Az 1945 novemberi nemzetgyűlési választások eredményét, a kisgazdapárt győzelmét az MKP-nak is figyelembe kellett vennie. Ezért a többi koalíciós párt mellett a Magyar Kommunista Párt baranyai szervezete is beleegyezett abba, hogy a kisgazda dr. Kertész Endre legyen Baranya megye főispánja. Dr. Kertész Endre a főispáni tisztet 1945. december 24-től 1947. december 6-ig töltötte be. Dr. Kertész kinevezésekor a főispáni tisztséget kettéválasztották. Pécs város főispánja dr. Münnich Ferenc lett - az MKP tagja -, aki 1946. május 16-ig volt pécsi főispán. Dr. Kertész nem akart konfliktusba kerülni a kommunista párttal, ezért igyekezett jó viszonyt kialakítani dr. Münnichhel. Ez olyannyira sikerült neki, hogy dr. Münnich 1946 elején rávette a belügyminisztert arra, hogy Pécs közellátási kormánybiztosává dr. Kertészt nevezze ki, ezzel Pécs közellátásának gondját és felelősségét is a kisgazdapárt vette át az MKP-től. Pécs és Baranya gazdasága a háború után igen leromlott állapotban volt. A nemzeti bizottság felmérése szerint a megye gazdasága 1945-ben annyit se tudott termelni, mint amennyi a jóvátételhez kellett volna. Pécs külvárosi mezőgazdasági termelői ez évben mindössze 128 darab szarvasmarhával bírtak az 1942. évi 508-cal szemben. Pécsnek egy szerződés szerint szenet kellett szállítania Makó
