Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)
BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948
A KÉT MUNKÁSPÁRT 1948 ÉVI EGYESÜLÉSE BARANYA MEGYÉBEN 1948. március elején megalakult az MKP és az SZDP Baranya megyei és Pécs városi szervezeteinek egységbizottsága. A két munkáspárt Baranya megyei szervezeteinek egyesülési konferenciájára 1948. május 23-án került sor Pécsett, a Dr. Doktor Sándor Kultúrházban. Rákosi Mátyás pártfőtitkár fontosnak tartotta, hogy az értelmiség és a bányászság dél-dunántúli fellegvárában elvállalja a pártegyesülési konferencia elnöki tisztségét. Mellette részt vett a gyűlésen Farkas Mihály MKP-vezető és Marosán György, az egyesülést követelő baloldali szocdemek vezéralakja. Az egyesülési konferencián megválasztották a megalakult új párt, a Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Bizottsága vezetőségét is. A Baranya megyei titkár Aczél Görgy lett, a Pécs városi titkár Horváth Gyula, egyikük sem pécsi illetőségű. A funkcionáriusok között már akadtak pécsiek: Deák Lívia tömegszervező, Gergely (Grün) Lajos gazdasági vezető, Aszman Jenő bányászkerületi titkár; dr. Ernst Jenő, Krancz Pál, Laki István stb. Az MDP Nagypécsi Szervezete 1948. május 9-én alakult meg. Titkára Horváth Gyula. A „nagypécsi" szervezeteket egyesítő konferencia 600 küldötte a Munkáskaszinóból a Rákóczi úti új székházba vonult munkás- és forradalmi dalokat énekelve. 52 Az MDP megalakulása után az egypártrendszer fokozatosan jött létre. Deklarálására soha nem került sor, a koalíciós pártok megszűntetését nem mondták ki. 53 A néphatalmi szervek 1948—49 folyamán beszüntették működésüket. A Baranya megyei Nemzeti Bizottság 1948-ban már csak formálisan működött, 1949-ben jogszabály mondta ki a nemzeti bizottságok megszűnését. Pécs város törvényhatósági bizottsága üléseiről a nem kommunista képviselők távol maradtak. Az MDP valamennyi politikai fórumon fenyegetően lépett fel mindazokkal szemben, akik politikájával nem értettek egyet, vagy akár csak eltérő álláspontot képviseltek. KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET A KÖZHATALOM GYAKORLÁSA A NEMZETI BIZOTTSÁGOKON KERESZTÜL A koalíciós pártok a közhatalmat kezdetben sem közvetlenül, hanem az úgynevezett néphatalmi szerveken keresztül gyakorolták. A szovjet városparancsnok, Cserkaszov ezredes Tolbuhin marsall tudtával engedélyezte, hogy a három már megalakult pécsi párt egy néphatalmi szerv révén gyakorolja a hatalmat. 1944. december 5-én létrejött a város ideiglenes irányító szerve, a Pécs városi Intézőbizottság. A bizottság december 10-én a „Kommunista, szociáldemokrata és kisgazdapárt küldötteinek és a városi hatóságok képviselőinek ülése" néven szerepelt, melyet később neveztek „Pártközi Bizottságinak, majd ismét „Pécs városi Intézőbizottság", végül „Baranya vármegye és Pécs város Nemzeti Bizottsága" elnevezéssel működött. A Pécs-baranyai Nemzeti Bizottság a koalíciós pártok — a Független Kisgazda Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt (utóbbi 1945 márciusától) és a Polgári Demokrata Párt — helyi szervezeteinek 4-4 tagjából, a szakszervezetek és a Parasztszövetség
