Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

gróf Teleki Géza

4 szervezte meg Baranya megye és Pécs város küldöttválasztó nagygyűlését, melyet 1944. december 17-én tartottak a Pécsi Nemzeti Színházban. A rendkívüli viszonyokra hivatkoztak a szervezó'k, amiért nem szabályos választási eljárás keretében történt a képviselőválasztás. A küldötteket így nem a nép választotta, hanem a politikai hatalmat ténylegesen bíró politikai pártok delegálták képviselőiket. A Független Kisgazda Pártot Kovács Béla és Vörös Vince, a Szociáldemokrata Pártot Bobánovics Jenó'és Pozsgay Gyula képviselte. A Magyar Kommunista Párt - szintén a rendkívüli helyzetre tekintettel - több mandátumot kapott, mint a többi párt: az MKP központi küldötteket is delegáltatott Vas Zoltán és dr. Andics Erzsébet személyében, mellettük a baranyai és pécsi kommunisták küldöttei voltak: dr. Boros István és Rajkovits Ede. A Polgári Demokrata Pártnak egy delegáltja lehetett, dr. Balassa Miklós töltötte be e tisztet. A pártokon kívül a társadalom differenciáltságát voltak hivatva demonstrálni a legfontosabbnak vélt testületek, intézmények, illetve társadalmi rétegek képviselői. A Szabad Szakszervezeteket a kommunista Gergely (Grün) Lajos, valamint Kubier Jenő, Pécs városát és a papságot — a pécsi egyházi társadalmat - Perr Viktor reprezentálhatta, Baranya vármegyét Kis Tóth József, az Erzsébet Tudományegyetemet dr. Molnár Kálmán professzor, míg a Mecsek vidéki bányászokat - a kommunista - Kelemen Károly képviselhette. A delegálás társadalmi—politikai aránytalanságai egyszerre tükrözték a helyi közélet szétesettségét és a szovjet katonai-politikai jelenlét meghatározó voltát, mely a kommunista pártnak kedvezett. A Debrecenben, 1944. december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzői tisztét a baranyai kisgazda Vörös Vince töltötte be, a másnap megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormányban pedig két Baranya megyei képviselő kapott államtitkári megbízatást, Kovács Béla és Pozsgay Gyula.

5 PÁRTHATALMI VISZONYOK 1944. decemberétől Baranya megye városainak és községeinek belső hatalmi viszonyai isú - akárcsak a szovjet csapatok által elfoglalt más országrészekben megváltoztak, gyökeresen átalakultak. A fasiszta, nemzeti szocialista, szélsőjobboldali pártok, egyesületek működését 1945 januárjától rendelet

6 tiltotta be. így nem létezett tovább Pécsett sem Szálasi Magyar Nyilaskeresztes Pártja, sem Imrédy Béla Magyar Megújulás Pártja, megszűnt a Turul Szövetség egyetemi egyesületeinek - Werbőczy, Csaba, Pécsi Kerületi Vezérség - tevékenysége a városban.

7 De a volt kormánypárt is feloszlott, tagjai Nyugatra menekültek, vagy itthon maradva visszavonultak a politizálástól. Voltak azonban a Horthy-korszak politikai pártjainak tagjai, elsősorban éppen a szélsőjobboldali párttagok között olyanok is nem kevesen, akik azonnal alkalmazkodni kezdtek az új időkhöz, igyekeztek megtanulni az új demokratikus frazeológiát, többen közülük felvételüket kérték a Magyar Kommunista Pártba. A volt turulisták, nyilas párttagok - az ún. „kisnyilasok" - közül sokan meg is kapták a felvételt az MKP-ba, mely párt káderhiányát volt politikai ellenfeleinek felvételével kompenzálta. Az új hatalmi berendezkedés elsődleges tényezője az európai erőviszonyok átrendeződése volt, ugyanakkor helyi előzményei is voltak az 1945-ös „rendszerváltásinak. Az ellenzéki pártok, illetve a mögöttük álló társadalmi erők már a háború alatt szervezkedtek. Számottevő ellenállási mozgalom nem volt ugyan, de — 12 —