Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

a kisgazdapárt körül szervezó'dő polgárok és az SZDP, valamint az illegális Békepárt (Magyar Kommunista Párt) társadalmi bázisát alkotó ipari munkások, bányászok 1943-1944 folyamán felkészültek a tengelyhatalmak veresége és a valószínűsíthető közép-európai szovjet térnyerés utáni politikai helyzetből következő teendőkre. A baranyai—pécsi ellenállás körébe sorolhatók: a pécsbányatelepi, pécsszabolcsi, vasasi bányászok 1944. május elsejei ünneplése és sztrájk-mozgalma, egy maroknyi fiatal fasiszta-ellenes akciója (szabotázs, röplapok), a kisgazdapárthoz közel álló Parasztszövetség illegális tevékenysége (sokszorosított háború-ellenes anyagok), valamint egyetemi hallgatók nyilasokat, fasisztákat támadó lapszerkesztése (Szabad Diákfront).

8 Ellenálló szervezet volt a Hűséggel a Hazához elnevezésű, a magyar kormányhoz hű németajkúak által szerveződött mozgalom, mely a nácibarát, népi-német Volksbund szervezet

9 demonstratívan magyarellenes propagandája ellen felvette a harcot. A Magyar Front Pécsett is megalakult, 1944 nyarán. Keretében a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Demokrata Párt és a Békepárt szövetkezett.

10 (A Nemzeti Parasztpárt Baranya megyében és Pécsett csak 1945 márciusában szerveződött.

11

). E pártok alapították meg 1944 decemberének első napjaiban a népfront jellegű nemzeti összefogást hirdető Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. A pártszervezetek közül a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt (MKP) éledt fel legkorábban. A kisgazdapárt, melynek vezetésében több baranyai származású politikus vállalt aktív szerepet (Nagy Ferenc, Kovács Béla, Vörös Vince) már 1944 december elején hozzálátott a pártszervező munkához. A kisgazdapárt - elsősorban a Baranya megyei falvakban - hamarabb alakította újjá szervezeteit, mint a kommunista párt. A kisgazdák leginkább a birtokos parasztokra támaszkodtak. Nagy Ferenc szerint gyorsan munkához kellett látni, hogy a föld népét a harcos párt felrázza. A kisgazdapárt a Baranya megyei német nemzetiségiek által lakott falvakban is erőteljesen szervezkedett, mivel a német parasztpolgárság hagyományosan az FKgP fontos bázisának számított.

12 A kisgazdapárt Baranya megyei tagsága 1945 nyarán mintegy 40 ezer főt tett ki.

13 Pécsett támaszkodtak a polgári demokrácia iránt elkötelezett iparos, kereskedő vállalkozók, értelmiségiek, tisztviselők támogatására. Vezetőik közé tartozott Perr Viktor római katolikus pap, a harmincas évek óta kisgazda politikus,

14 valamint dr. Kertész Endre, katolikus vallású ügyvéd.

15 A Magyar Kommunista Párt 1944. decemberének első napjaiban alakult újjá Pécsett. Baranya megye déli részén még folytak a harcok a szovjet és a német csapatok között, amikor 1944. december 2-án a megyeszékhelyen mintegy 20 kommunista összegyűlt, hogy megalapítsa az MKP helyi szervezetét. A megbeszélés résztvevői kimondták az Magyar Kommunista Párt Pécs-Baranyai Szervezetének megalakulását. Megválasztották a szervezet titkárát, dr. Boros István személyében. Boros dr. kommunista meggyőződésű pécsi tanár, természettudós volt, az új politikai helyzetben intelligens nyilatkozatokkal próbált híveket szerezni a kommunista pártnak. 1944. december 3-án az MKP akkori székhelyéről, Szegedről megérkezett az MKP Központi vezetőségének küldötte, Vass Zoltán és pártja instrukcióinak megfelelően feloszlatta az előző nap megalakult pártot. Vass tárgyalásokat kezdeményezett a Szociáldemokrata Párt vezetőségének balszárnyával, s a baloldali szociáldemokraták egy részét rávette arra, hogy csatlakozzanak a kommunista párthoz. Az SZDP-ből „átállt" elvtársakkal együtt a pécsi kommunisták