Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

A tiszta horvát és szerb, továbbá a horvát-magyar, horvát-szerb és horvát-német-magyar tannyelvű magyarországi népiskolák száma az 1902/903. tanévban tórvényhatóságonkint Tiszta Horvát Szerb Horvát A horvát horvát szerb tannyelvű iskolák, mellékesen vagy Országrész, törmagyar német és magyar szerb tannyelvű vényhatóság tannyelvű iskolák száma tannyelvvel népiskolák öszszes száma Duna jobb partja 1. Baranya vármegye 4 9 24 3 40 2. Fejér 1 1 2 3. Mosón 8 ß 4. Sopron 1 27 28 5. Tolna 5 5 6. Vas 12 12 7. Zala 22 22 Duna-Tiszaköze 1. Bács-Bodrog vármegye 78 2 — 80 2. Baja tjv. 1 1 3. Szabadka 1 1 4. Újvidék 5 5 5. Zombor 13 13 6. Pest-PilisSolt-Kiskun vmegye — — 2 7 — 9 7. Budapest székes-főváros — 2 — 2 Tisza-Maros szöae 1. Arad vármegye 1 1 2. Arad tjv. 2 2 3. Csanád vármegye 3 3 4. KrassóSzörény 2 1 6 11 20