Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

5. Temes 43 43 6. Temesvár tjv. 1 '1 7. Versecz 2 2 8. Torontál vármegye 1 4 78 83 9. Pancsova tjv. 1 1 Magyarország összesen 3 108 90 180 3 384 4. sz. melléklet A magyarországi nem magyar tannyelvű népiskolák száma, összehasonlítva az egyes nemzetiségek 1900. évi lélekszámával Az egyes nemzetiségek anyanyelvének megfelelő tannyelvű iskolák száma az 1902/3 tanévben Az előbb megnevezett nemzetiamely ékben ségből Nemzetiség Lélekszám az 1900.évi népszámlálás szerint (polgári népesség) Kirárólag az előbb megnevezett nemzetiség nyelve képezi az iskola tannyelvét Az előbb megnevezett nemzetiség nyelvén kívül egykét tárgy magyarul is (vagy más nyelven) tanultatik Együtt mekkora lélekszámra jut egy-egy az illető nemzetiség anyanyelvének megfelelő tannyelvű népiskola? 1. Német 1.980.423 333 644 977 2.027 2. Tót 1.991.402 427 1.178 1.609 1.241 3. Oláh 2.991.402 2.161 876 3.037 917 4. Ruthém 423.139 64 327 391 1.082 5. Horvát és szerb 623.193 111 273 384 1.623 6. Egyéb 329.837 16 31 67 4.923 Együtt 8.132.740 3.112 3.349 6.461 1.258 1 Hogy a 329.837 „egyéb" anyanyelvű lakosnak mindössze csak 67 saját tannyelvű iskolája van. Ennek az a magyarázata, hogy ebbe a csoportba vannak sorozva az összes kisebb nemzetiségek, például az aránylag nagy számmal előforduló czigányok is (akiknek egyetlen saját tannyelvű iskolájuk sincs), nem különben a külföldi hangoknak nagy része is, akik éppen mivel az egész országban nagyon elszórtan élnek, saját anyanyelvüknek megfelelő iskolát nem is áhíthatnak maguknak. OL. K-26-1910-XVI-248. 2021.