Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

ivá is válhattak. Amikor a brekinszkai ev. ref. templom felépült, az avatásra nemcsak a környékbeli magyarok jöttek el, hanem a vidék horvát értelmisége is megjelent, a helyi hatóságok részvételével együtt. A nemzetiségiek békés együttélése nem a falvak lakóin múlott, hiszen mindennapi életükben egymásra voltak utalva, örömeiket, bánataikat megosztották. Aztán majd megindul az aknamunka, uszító sajtó cikkek és a nacionalizmustól megfertőzött papok, tanítók, a közigazgatás vezetői éket vernek a nemzetiségek közé. Elszabadítanak gyilkos, romboló indulatokat, amelyeket később aztán senki sem tud megfékezni. Művelődés A művelődés terjesztésének az iskolán kívül legeredményesebb eszköze a népkönyvtár volt. Itt különösen fontos szerepet játszott, mivel nemzedékek nőttek fel horvát iskolákban. Ezért Horvát-Szlavonországban a könyvtárhálózat kiépítését a magyar kormányzati szervek fontosnak tartották. Ugyancsak felhívták a figyelmet az iskolákban létesítendő ifjúsági könyvtárak, valamint az ifjúsági egyesületekben működő dalárdák jelentőségére is. E tevékenység koordinálását a Julián Egyesület végezte. 1904-ben már elhatározták, hogy a városokban betegsegélyezési és temetkezési egyleteket, a középosztály részére kaszinókat, a falvakban pedig olvasóköröket szerveznek. Erre a célra a kereskedelmi miniszter 1000 koronát bocsátott az egyesület rendelkezésére.

59 A Julián Egyesületet az ellenzéki politikusok Magyarországon és Horvátországban egyaránt magyarosítással vádolták. Az elnök-igazgató 1907-ben Wekerle Sándor miniszterelnöknek e vádra az alábbiakat válaszolta: mi sem áll távolabb tőlünk, mint Horvátországban magyarosítani... egyesületünk működéséből minden pártpolitika ki van zárva, s hogy annak minden egyes tagját csakis a legönzetlenebb magyar hazafiság indította arra, hogy egyesületi kötelékbe tömörülve támogassa azt..."

60 A Julián Egyesület szándéka kétségkívül az volt, hogy a szlavóniai magyarság kulturális, társadalmi és gazdasági gondozását magára vállalja. A politikától azonban aligha tudta távol tartani magát, mert a politika behatolt a társadalom és a gazdasági élet minden szférájába és a mindennapi életbe egyaránt. A Julián Egyesület a kisebbségben élő magyarság nemzeti gondozását elsősorban a tanítókkal próbálta megvalósíttatni. Nem véletlen, hogy a horvát és a szerb lakosság dühe elsősorban ellenük fordul, atrocitások érik őket, nem riadnak vissza a tettleges bántalmazásoktól sem. Többségük mindezek ellenére helytállt. 1907-ben már 44 könyvtárat hoztak létre, mindegyikben 100 kötet állt az olvasók rendelkezésére. Általában a meséket, a költeményeket, az elbeszéléseket és a történelmi könyveket kölcsönözték az olvasók, a gazdasági szakkönyvek még nem voltak elég népszerűek. Pedig ez utóbbiak ismeretében lehetett volna fejleszteni a gazdaságot. Szlavóniában 18 vándorkönyvtár működött, amelyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa adományozott a Julián EgyesületOL K-26-1905-XVI. 409. OL K-26-1908-XVI.258.