Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886
nek. 61 A Dunántúli Ev. ref. Egyházkerületi Püspöki Hivatal is támogatta a könyvtárügyet, amelynek - 1905.évi - állapotát az 5. sz. mellékletben láthatjuk. A Julián iskolák tanítói téli előadásokat tartottak, és a felnőtt analfabétákat is oktatták. 1910-11. év telén 362, az 1911-12. évben pedig 571 népies felolvasást tartottak, a gazdasági előadásokat vetítőgéppel tették vonzóbbá. 62 A magyar népdalok tanításánál gramofont is használtak. Közben a könyvtárak az adományok révén szépen fejlődtek. 1912-ben az egyesület már 11 nagyobb népkönyvtárral, 32 vándorkönyvtárral, 111 gazdasági népkönyvtárral, 21 ifjúsági könyvtárral rendelkezett. 128 helyen 175 könyvtárat vehettek igénybe a magyar olvasók. 63 A könyvek összetétele láthatóan megváltozott, a könyvtárak túlnyomó részben gazdasági ismereteket tartalmazó könyveket kaptak. A könyvállomány ötven százalékát már ezek a kötetek alkották. Rendkívül népszerűek voltak a naptárak is, amelyeket a növekvő érdeklődésre való tekintettel minden évben magasabb példányszámban jelentettek meg. A naptárakban a népet leginkább érdeklő aktuális kérdésekkel foglalkoztak. Azokhoz szólt, akik a távoli falvakban vagy a pusztákban még nem voltak rendszeres olvasók, de azokká válhattak. Hasznos ismereteket és tanácsokat adtak az olvasóknak, a telekkönyveket, a katasztereket, az illetékszabályokat, az adásvételi szerződés kellékeit, a jelzálogos kölcsön feltételeit és felvételének módját szakszerűen a hétköznapi nyelven ismertették. A naptárakban évről évre terjesztették a szövetkezeti eszme gondolatát és annak előnyeit. Népszerűsítői ugyancsak a tanítók voltak, akik nem egy helyen a könyvelő feladatokat is elvállalták. „A Dráván túl 75 magyar hitelszövetkezet alakult és fokozatosan erősödik" 64 - olvashatjuk a jelentésből. A kisipar fejlesztését is támogatták, anyagi segítséggel szlavóniai tanoncokat küldtek dunántúli mesterekhez ipart tanulni. Pécsre és a csurgói gimnáziumba magyar fiatalok jöttek Szlavóniából, akik tandíjkedvezményben részesültek. 1912-ben 32 szlavóniai magyar tanonc részesült kedvezményes taníttatásban. A szlavóniai magyarságot a föld vásárlásával, a birtok gyarapításával járó anyagi terhek annyira igénybe vették, hogy nemigen maradt pénzük gyermekeik taníttatására. Az egyesület mőködése Szlavónián túl is eredményesen érvényesült. Kapcsolatot tartott a Boszniában lévő Szarajevói Magyar Egyesülettel, Hercegovinában pedig a Mosztári Magyar Kultúregyesülettel, és a magyar népiskolák és óvodák szervezését szorgalmazta. 1912-ben Boszniában már 539 gyermek látogatta a magyar iskolákat. A Boszniába küldött kalendáriumot 2000 példányban terjesztették, amelyek igen keresettek voltak. 65 Ezeket a törekvéseket azonban a horvát sajtó jelentős része negatívan értékelte, és gyakran szélsőséges, uszító hangnemben támadta a Julián Egyesületet. 61 OL K-26-1907. XVI. Igazgatósági jelentés a Julián Egyesület 1906. és 1907. évi működéséről. 1314. p. C U. o. 7. p. 62 OL K.26-1912. XVI. Tájékoztató a Julián Egyesületről. 6. p. 63 i i _ -, _ 64 U. o. 8. p. 65 U. o. 9. p.
