Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Magyarhon lelkes fiaihoz és leányaihoz! „Uram tarts meg minket, mert elveszünk!" Máté VIII. 25. Az 1864-ik évi tartós hideg esőzéseivel, az 1865-iki tavaszi hideg és nyári forró aszályával, az eddig termékeny Bukovinát minden élelmi szereitől úgy megfosztották, hogy ezen tekintetben a szükség a lehető legmagasabb fokra emelkedett! Ez ínséget növeli a forgalom teljes megcsökkenése, minden munka és kereset hiánya, a marha hallatlan olcsósága és a gabona drágasága. A szükség és éhség legelső rohamának csak azzal tudott az éhező földmíves ellene állani, hogy marháját a legcsekélyebb áron (p.o. egyközépminőségű tehént 6-10 forinton o.e.) eladta, vagy a kenyér-pótlás céljából levágta, mert egy marha árán alig volt képes egy koretz (=2 pozsonyi mérő) gabonát vásárolni! a takarmány hiánya miatt marhájával különben is kárt vallott volna. A segélyforrások, melyekkel az ország rendelkezhetik, az általános nagymérvű szükség megszüntetésére korántsem elégségesek! A szükség és lehető segély aránya a bukovinai országgyűlés közelítő számítása szerint így áll: Kívántatnék e célra másfél millió forint o. é. de rendelkezésre még csak hétszázezer forint áll. Magánúton minden segély - az általános pénzhiány és az ország teljes elszegényedése miatt - merő lehetetlen. Ezen ínség súlya nyomja a bukovinai, különben is kevés földbirtokú, mintegy 8.000-re számítható szegény magyarokat! De minekutána főtiszt. Druszbáczky (!) Bonaventura istensegítsi érdemes plébános úr a pesti „Katholikus Néplap"-ban a római katholikus vallású magyarok segélyezésére a magyarhoni nagyméltóságú főpapsághoz kérelmét benyújtotta, mely nem is maradt némi eredmény nélkül, - mi is, mint a bukovinai helvét hitvallású evangéliomi magyar egyháznak képviselői, bizodalommal folyamodunk nemzetünk lelkes fiaihoz és leányaihoz, és a hullámok által hányatott hajóban veszélyben forgó tanítványok szavaival esdeklünk Jézusunk nevében. „Tartsatok meg, hőkeblű atyánkfiai, minket, mert különben elveszünk!" A bukovinai helv. hitv. magyarok népessége biztos számlálás szerint e következő: 1/ Andrásfalván, az anyaegyházban 653 lélek, 21 Hadikfalván (leányegyház) 29 lélek, 3/ Istensegítsben (Cibin) 16 lélek, 4/ Fogadjistenben (Jákobestie) 12 lélek, 5/ Tomnátikban (havasi új telep) 55 lélek, együtt ez öt magyar helységben 765 lélek; ezenkívül Radautz városában német és cseh nemzetiségű reformátusok 47 lélek. Ezeknek legalább is fele része már a jelen időben oly nagy szükségben szenved, hogy ha valahonnan mentül hamarabb segély nem jő, elkerülhetetlenül a kínos éhhalál martalékja leend; más része, keveseket kivéve, segély nélkül a jövő aratást meg nem éri!