Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

kiegyezést követő évek elterelik sorsukról a közfigyelmet. A „Hazánk s a Kül­föld" szerkesztője II. József hajdani telepítésének ésszerűtlenségéről elmélke­dik 81 A „Sürgöny" vad történetet hoz a börtönökből odatelepített, „megjavult" bűnözőkről, 82 Néhány kisebb közlés, azután még az egyházi lapok is hallgatnak. S ekkor, 1869-ben a „Magyarország és a Nagyvilág" lapjain megjelenik egy 20 éves fiatalember első írása: „A bukovinai székelyekről és népdalaikról". 83 László Mihály Istensegítsen született, Bukovinában tanulta meg a betűvetést, az olva­sást. A „bukovinai magyarok édesapja", Druzbáczky Bonaventura által iskolázta­tásra küldött ifjak egyike, 84 Most jutott el e népcsoport először odáig, hogy saját soraiból származó vesse papírra gondolataikat, érzéseiket, jegyezze le néhány népdaluk szövegét. Ugyanezen évben jelenik meg László Mihály első novellája, „madéfalvi boly"­ból származó bukovonai magyarnak első szépirodalmi alkotása. 85 VII. Dokumentumok, szemelvények 1. Bukovina egyetlen helvéthitű gyülekezete az andrásfalvi. Bíró Mózes, református lelkész rövid leírása híveinek helyzetéről, 1860. A bukovinai ev. református magyarok m. e. 600 lélek 5 helységekben u. m. Andrásfalván, melyben van a templom, paplak és iskola, Hadikfalván, Istense­gítsben, Fogadjistenben és Tomnétikban (!) laknak; többnyire szegény állapot­ban nyomorognak. Ezen elszéledett lakozás az egyházi és vallási dolgokra nagy hátránnyal hat, különösen az iskoláztatást lehetetlenné teszi a távol levőkre néz­ve. - Hogy egész Bukovinában csak ez a kis helvéthitű gyülekezet áll fenn, ­hogy ez nemzetétől és hitsorsositól, - a távolság miatt merőben el van szakad­va, hogy a közlekedés bajos és költséges, hogy anyagi állapotjuk szomorú, mindez bizonyos fájdalmas érzéssel, az árvaság és elhagyottság leverő érzeté­vel van párosulva. Forrás: Bíró Mózes, 1860. 58. p. Szokoly Viktor 1866. 62-63. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (46.sz.) &2 Sürgöny 1866. 2. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (47. sz.) 83 László Mihály 1869. 554. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (49., 50., 51., 52.sz.) 84 Lász/ó Mihály az első két iskoláztatott bukovinai magyar gyermek egyike. Róla jelenti Göndöcs Lajos 1862-ben a Szent István Társulatnak, hogy „119 tanulótársa között kitüntetéssel első rendű és a sorozatban a második". Lásd: a szöveggyűjteményben! (8.sz.) 1849. augusztus 26-án született Is­tensegítsen. A gimnáziumot Esztergomban, az egyetemi tanulmányokat - bölcseletet és jogot - a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta, a jogi vizsgálat letétele mellett bölcsészdoktori oklevelet is nyert. Különböző lapok munkatársa, segédszerkesztő, majd 1876-tól gimnáziumi tanár Budapesten, 1878-ban pedig megnyitja a Dr. László Mihály féle nyilvános főgimnázium és nevelőintézetet. Lásd: Szinnyei József, 1900. VII. kötet, 837-839. hasáb, Négyesy László 1895. 85 „Első elbeszélése: Az oláh leány 1869-ben jelent meg a Magyarország és Nagyvilágban, s feltű­nést keltvén, attól fogva számos elbeszélést, kisebb regényt, rajzot, ismeretterjesztő és kritikai cikke­ket közöltek tollából." Négyesy László, 1895. 272. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom