Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

kiegyezést követő évek elterelik sorsukról a közfigyelmet. A „Hazánk s a Külföld" szerkesztője II. József hajdani telepítésének ésszerűtlenségéről elmélkedik 81 A „Sürgöny" vad történetet hoz a börtönökből odatelepített, „megjavult" bűnözőkről,

82 Néhány kisebb közlés, azután még az egyházi lapok is hallgatnak. S ekkor, 1869-ben a „Magyarország és a Nagyvilág" lapjain megjelenik egy 20 éves fiatalember első írása: „A bukovinai székelyekről és népdalaikról".

83 László Mihály Istensegítsen született, Bukovinában tanulta meg a betűvetést, az olvasást. A „bukovinai magyarok édesapja", Druzbáczky Bonaventura által iskoláztatásra küldött ifjak egyike,

84 Most jutott el e népcsoport először odáig, hogy saját soraiból származó vesse papírra gondolataikat, érzéseiket, jegyezze le néhány népdaluk szövegét. Ugyanezen évben jelenik meg László Mihály első novellája, „madéfalvi boly"ból származó bukovonai magyarnak első szépirodalmi alkotása.

85 VII. Dokumentumok, szemelvények 1. Bukovina egyetlen helvéthitű gyülekezete az andrásfalvi. Bíró Mózes, református lelkész rövid leírása híveinek helyzetéről, 1860. A bukovinai ev. református magyarok m. e. 600 lélek 5 helységekben u. m. Andrásfalván, melyben van a templom, paplak és iskola, Hadikfalván, Istensegítsben, Fogadjistenben és Tomnétikban (!) laknak; többnyire szegény állapotban nyomorognak. Ezen elszéledett lakozás az egyházi és vallási dolgokra nagy hátránnyal hat, különösen az iskoláztatást lehetetlenné teszi a távol levőkre nézve. - Hogy egész Bukovinában csak ez a kis helvéthitű gyülekezet áll fenn, hogy ez nemzetétől és hitsorsositól, - a távolság miatt merőben el van szakadva, hogy a közlekedés bajos és költséges, hogy anyagi állapotjuk szomorú, mindez bizonyos fájdalmas érzéssel, az árvaság és elhagyottság leverő érzetével van párosulva. Forrás: Bíró Mózes, 1860. 58. p. Szokoly Viktor 1866. 62-63. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (46.sz.) &2

Sürgöny 1866. 2. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (47. sz.) 83

László Mihály 1869. 554. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (49., 50., 51., 52.sz.) 84

Lász/ó Mihály az első két iskoláztatott bukovinai magyar gyermek egyike. Róla jelenti Göndöcs Lajos 1862-ben a Szent István Társulatnak, hogy „119 tanulótársa között kitüntetéssel első rendű és a sorozatban a második". Lásd: a szöveggyűjteményben! (8.sz.) 1849. augusztus 26-án született Istensegítsen. A gimnáziumot Esztergomban, az egyetemi tanulmányokat - bölcseletet és jogot - a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta, a jogi vizsgálat letétele mellett bölcsészdoktori oklevelet is nyert. Különböző lapok munkatársa, segédszerkesztő, majd 1876-tól gimnáziumi tanár Budapesten, 1878-ban pedig megnyitja a Dr. László Mihály féle nyilvános főgimnázium és nevelőintézetet. Lásd: Szinnyei József, 1900. VII. kötet, 837-839. hasáb, Négyesy László 1895. 85

„Első elbeszélése: Az oláh leány 1869-ben jelent meg a Magyarország és Nagyvilágban, s feltűnést keltvén, attól fogva számos elbeszélést, kisebb regényt, rajzot, ismeretterjesztő és kritikai cikkeket közöltek tollából." Négyesy László, 1895. 272. p.