Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)
címer" sem fedhette el a tényt, hogy a hatalom a német eredetű bukovinai bürokrácia és a nagybirtokos arisztokrácia között oszlott meg. 11 Megvalósult, bár korlátozottan, a tartomány birodalmi képviselete is. Az 1861. február 26-án kibocsátott birodalmi képviseleti törvény kétkamarás parlamentáris rendszerében a képviselőház tagjait a tartománygyűlések delegálják a törvény által megszabott számban. A 343 tagú képviselőházba Bukovina mindössze 5 küldöttet adott - birodalmi súlyának megfelelően. 12 Az egy-egy mandátumra eső lakosok száma tehát 91 ezer fő. Karintiával összevetve például nyomban kitűnik Bukovina kisebb gazdasági jelentősége, megbízhatatlansága Bécs szemében. Nem véletlen, hogy Kolozsvárról nézve kezdetlegesnek tűnt az alkotmányos élet kiépültsége, hiszen: A bukovinai az alkotmányos élet és szabadság előnyeiben nem részesült mindaddig, míg primitív körülményű képviselete újabb időkben a birodalmi tanácsban meg nem jelent, s míg legelső Landtagja... össze nem ült." A tartományon belüli külön nemzetiségi képviselet és érdekképviselet pedig illúzió lett volna, mivel - úgymond - "... nem értek még oda, hogy ama közegekben képviselettel bírhassanak..." 13 Az Osztrák Császárság tartományi rétegzettsége a kiegyezés után is megőrizte az 1861-es állapotokat. A tartományi és nemzetiségi tagozódás nem felelt meg egymásnak. 14 Az 1867 decemberében elfogadott alkotmány az állam „összes néptörzsei" számára biztosította - állampolgárként - a nemzetiségi jogokat, kimondva az országban használt összes nyelvek egyenjogúságát az iskola, a hivatalok és a közélet terén. 15 Vonatkozott ez bukovinai magyarjainkra is. 16 Számukra mindez jogi megerősítését jelenti a részben már megvalósultaknak. „Császári tanító rendeltetett ide..." - írja Botkowski Márton józseffalvi katolikus lelkész, majd később: „Nálunk most, hála Istennek, minden nagyobb faluban, úgymint Istensegítsben, Hadikfalván, Andrásfalván és Józseffalván a magas austriai kormány segedelmével magyar iskolák léteznek." 17 Más kérdés, hogy a lembergi egyházmegyében magyar tanítót, papot nehéz szerezni. 18 Egyébként is a csaknem félmilliós tartományban - 1850. évi adatok szerint - mindössze 50 népiskola és egy nyolcosztályos gimnázium működött. 1860-ban Suczavában nyílt görögkeleti gimnázuim, 1862-ben pedig görögkeleti főreáliskola. Az alapfokú képzés csak az 1869. évi birodalmi népiskolai törvény hatására indult fejlődésnek. 19 u Szabad György 1987. 669.p. Galántai József 1985. 29. o. Zieglauer Ferdinánd 1899. 141. p. ]2 Galántai József 1985. 28. p. Szabad György 1967. 260. p. 13 //Tjers F. Jákó 1866. I. közlemény. Lásd: a szöveggyűjteményben. (30.sz.) ^Galántai József 1985. 205. p. ^Galántai József 1985. 213-214. p. :6 lmets F. Jákó 1866. I. közlemény. Lásd: a szöveggyűjteményben. (45. sz.) 17 Botkowsky Márton 1862. 43. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (9. sz.) ^Druzbáczky Bonaventura írja Andrásfalváról 1864-ben: három éve, hogy tanító nincs, mióta a derék Göndöcs Lajos innét pesti főelemi tanítóvá lett." ^Zieglauer Ferdinánd 1899. 137., 140., 145. p. Az iskolákról László Mihály is tájékoztat 1877-ben. Akkor már három éve egyeteme van a tartománynak, továbbá két főgimnáziuma, egy reálgimnáziuma, egy főreáliskolája és 162 népiskolája. László Mihály 1877. 158-159. p.
