Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
A kertészgazda neve kb. kat. hold 1. Bobef Tamás 20-25 2. Drunkov András 20-25 3. Ivanov Pál 20-25 4. Kalev Mihály 20-25 5. Krisztovics Dömötör 40-50 6. Krisztovics Károly 20-25 7. Parusevics Miklós 40-50 Vagyis összesen 180-225 kat. hold között Egy további tény is rávilágít a bolgár kertészek bővülő termelésére, egyben a konkurencia létezésére is rámutat: „A tényállás az, hogy a Majláth téri piactér lassankint szűknek bizonyult a heti piac lebonyolítására, s ezért 1929. évben a baromfi és aprómarha árusítására a közigazgatási hatóság akkori vezetője közgyűlési határozat alapján a Timár utca első szakaszát és a Hal tér keleti részét jelölte ki, hogy a Majláth téri piacon a többi cikkek árusítására több hely álljon rendelkezésre. Miután a falvakból bejövő élelmiszerárusítók elhelyezésére szolgáló hely még ezután sem bizonyult elegendőnek, a bolgár kertészek asztalai pedig a Kossuth szobor mögött három sorban állva aránylag igen nagy helyet foglaltak el, a múlt év őszén a bolgár kertészek asztalait két sorban helyeztettem el, s ezáltal a falusi árusítók részére fenntartott helyet ismét jelentékenyen sikerült megnagyobbítanom". 252 A harmincas évek kezdete fordulópontként jelentkezik a pécsi bolgár nemzetiségi kisebbségi közösség egyre jobban erősödő összekovácsolásában, egyesítésében is. Ennek megtestesítése először egyházközség alapításában nyert kifejezést 1933-ban, ezt Rilai Szent János néven hozták létre. Ezzel majdnem egy időben Pécs polgármestere, Nendtvich Andor a Fiume utca 33. szám alatt (ma Petőfi u. 61.) - a városi tanács határozatával összhangban - egy földszinti lakást adományozott a bolgár egyházközségnek, hogy ott kápolnát be lehessen rendezni, amit a bolgárok azonnal meg is tettek 253 , pár évvel később külön követségi lelkészt is kaptak Sztefan Valcsev Colov, a teológiai tudományok doktora személyében. Ezzel kapcsolatosan két érdekes jelenségnek lehetünk tanúi. Lili Peneva-Vincze szerint másként áll a bolgárok más nemzetiségűektől történő elkülönítése ott, „ahol a bolgárok más szláv lakossággal, túlnyomórészt szerbekkel élnek együtt. Ott a »mi - ők« szembeállítás nem olyan éles. Kivételes egyszerűséggel, nagyon kifejező módon így fogalmazta meg ezt egy Lórév községbeli adatközlőnk: »egyek vagyunk (a szerbekkel), mert egy a nyelvünk, egy a vallásunk, egyek az ünnepeink«". 254 Pécsett nem teljesen így állt a helyzet, a bolgárok a szerbektől is elkülönültek, sőt 1944-1945-ben éles vita volt a 252 Uo. 253 Szám nélküli iratcsomó a bolgár kápolnáról. BML 254 Lili Peneva-Vincze: Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében. In: Ethznographia, 1981., 2-3.szám, 453 p.
