Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
két nemzet között a bolgár kápolna használatával kapcsolatosan 255 , de hangsúlyozni kell - ellenségeskedés nem volt se akkor, se előtte vagy utána. Az érvelések között rábukkanunk a második érdekes jelenségre, nevezetesen, hogy a szerbek, akik jóval korábbról kompakt módon éltek Pécsett, csak 1939-ben hozták létre saját egyházközségüket. 256 Ennek jelentősége nagyobb talán, mert ezekben az években az egyház volt a nemzeti hagyományok és népszokások egyik tartópillérje, szervezett tevékenységi formája pedig az egyházközség. A bolgárok pécsi egyesülete, többi intézményeik létrehozásának folyamata éppen fordítottja volt annak, amely a pestieknél játszódott le. Mert a fővárosban először egyesületet alapítottak, aztán három év múlva - egyházközséget is. Vajon miért? A kérdés súlya még nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy a pécsi és Baranya megyei bolgárok 1939. december 28-án határozták el egyesületük alapítását, ugyanakkor, azaz azonnal folyamodtak működésének engedélyezéséért , de az igent a pécsi születésű, egykori Baranya megye és Pécs város főispánja, akkor pedig belügyminiszter Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948) csak 1941. október 4-én mondta ki. 258 Ennek a majdnem kétéves huzavonának legvalószínűbb és talán egyetlen magyarázata az, hogy 1934. április 5-én a volt Társadalmi Egyesületek Szövetsége keretében létrehozták a hivatalos Magyar-Bolgár Társaságot, melyet azonnal a két ország azonos orientációjú politikája szolgálatába állítottak. Az alakuló gyűlés Sztojcso Mosanov (1892-1975) bolgár miniszterelnökhöz elküldött levelének első mondata máris alátámasztja az utóbbit: „Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnök úr Önagyméltóságának utasítására az ő vezérelnöksége alatt álló több mint háromezer tagegyesületet és két milliónál több tagot számláló „Társadalmi Egyesületek Szövetsége" kebelében, Ivan Popov 259 követ úr szíves közreműködésével megalakult a Magyar-Bolgár Társaság". 260 Ezt a hivatalos egyesületet a Magyarországon élő és dolgozó bolgárok nem igen szívlelték, ama deklarációja ellenére, miszerint „súlyt helyezünk arra, hogy a magyarországi bolgár kertészek és kertmunkások szociális érdekeit is szolgáljuk". Mert a társaság nemhogy keveset, semmit sem tett érdekükben. Legfeljebb 1942-ben kiadott egy könyvet, a Bolgár-magyar gazdasági szemlé-X, melyet dr. Horvát Béla belügyi államtitkár meleg és többszöri ajánlása ellenére 262 senki nem vett. Ezen nem segített a bolgár , valamint a magyar 264 külügyminisztérium pártfogása sem. Ezekre talán a leglakonikusabb választ Esztergár Lajos (1894-1978), egyetemi tanár, Pécs polgármestere adta: „A Bolgár-Magyar Gazdasági Szemlét költségvetési fedezet hí255 Szám nélküli iratcsomó a bolgár kápolnáról. BML. 256 Uo. 257 BML Pgm. iratai, 2461. sz. ügyirat. 258 BML Pgm. iratai, a 2461. sz. ügyirathoz csatolt 258624/ 1941. X. 4. B.M. 259 lvan Popov (1890-1944) - később Bolgár Filov első kormányában (1940. II. 16. - 1942. IV. 11.) külügyminiszter lett. 260 TJßHA, (poHfl Ns 364, OHHC NS 1, a.e. Ns 123, JI. 6. 261 Uo. 262 BML Pgm. iratai, 63768/1942. IV. B.M. - 017766/42. IX. 29. sz. körlevél. 263 BML Pgm. iratai, 61/1942. sz. körlevél. 264 BML Pgm. iratai, 51423/4/1942. sz. körlevél.
