Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
ra is a keleti pravoszláv vallás maradt, és az ezzel kapcsolatos hagyományos bolgár ünnepek. Századunk első ével fordulópontot jelentettek a Magyarországon tartózkodó és dolgozó bolgár kertészek életében, valamint munkájuk társadalmi megbecsülésében, gazdasági fontosságának és hasznosságának elismerésében. A második Wekerle-kormány (1906. IV. 8 - 1910. I. 17.) földművelésügyi miniszterének, Darányi Ignác (1849-1927) ügyvéd és agrárpolitikusnak egyik első teendője egy külön körrendelet kibocsátása volt valamennyi törvényhatóságnak, ennek céljabiztosítani a gazdasági munkások számára - „a szorosan vett gazdasági munkákon felül" - jövedelmező munkát és keresetet. A körrendelet szerint „Ilyenül kínálkoznak a népies háziipar különböző ágai és mindama foglalkozások, melyek egy kis befektetéssel, különös előképzettség nélkül is haszonhajtók lehetnek, pl. seprőkötés, gyékényfonás, baromfi és selyemtenyésztés, méhészet, kertészkedés, gyümölcs- és zöldségtermelés, felesmívelésre való vállalkozás stb." Továbbá a körrendelet kiemeli, hogy mindehhez tőkebefektetésre is szükség van, ezzel kapcsolatosan a miniszter hozzátette: „a megindítandó akciót hajlandó vagyok anyagi támogatásban is részesíteni", és egyúttal megjegyezte: célszerűnek vélné, ha a „munkások vidékenként lehetőleg szövetkezetek útján biztosítanák maguknak mindazokat az előnyöket, amelyek a szövetkezetek útján a nyerő anyagnak nagyobb mennyiségű s így olcsóbb beszerzése, valamint az egyöntetű tömegtermelés kedvezőbb értékesítése által elérhetők". Végezetül a vármegyéktől - a vármegyei gazdasági egyesületekkel egyeztetett tájékoztatást kér a miniszter, amely egyben községenként lebontott javaslatokat is tartalmaz. 195 Az idézett körrendelet elsősorban a bolgár rendszerű kertészkedésre, illetve ennek magyarországi honosítására vonatkozott, ezt Révész István világosan kimondta: „Többszöri személyes közbenjárásomra Darányi Ignác dr. akkori földművelésügyi m. kir. miniszter úr ezt a termesztési módot felkarolta, állami telepeket létesített, majd utóda Serényi Béla gróf 196 nagy eréllyel folytatta és a bolgár kertészek statisztikai összeírása érdekében is rendelkezett; ez az állami akció folyamatban van ma is". 197 Az idézett körrendelet a Magyarországon élő és dolgozó bolgár kertészek számára annyiban jelentett fontos és komoly fordulópontot, amennyiben most már a konkurenciájuk is megvolt, mégpedig egy olyan termelésben, melynek alapját, szervezését és módszereit maguk hozták el Bulgáriából és honosították meg egy számukra inkább ismeretlen, mintsem idegen országban. Ráadásul a színre lépett üzleti versenytársakat állami támogatásban is részesítették. Mindennek kettős következménye volt. Az első: még nagyobb mennyiségű és még jobb minőségű termékek előállítására ösztönözte a bolgár kertészeket. A második, amely egyben az első sikerének függvénye is: az a bolgár kertész, aki ebben a.versenyben talpon tudott maradni, továbbra is Magyar• 95 BML Pécs pgm. iratai, 43100A/Ï-3./1906. VI. 2. sz. körrendelet. 196 Gróf Serényi Béla (1866-1919) - földbirtokos, jogász; a második Khuen-Héderváry-kormányban (1910. I. 17. - 1912. IV. 22.) és a Lukács-kormányban (1912. IV. 22. - 1913. VI. 10.) volt földművelésügyi miniszter. 197 Révész István: A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest, 1915., 5 p. A kiemelés: R. I.
