Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
szüntelenül nőtt és meghatározó tényezővé vált az első és a második hullám esetében. Az utolsó igen fontos más miatt is. A katolicizmus, konkrétan a bolgár katolikusok társadalmi-politikai, kulturális és irodalmi tevékenységének egyik fő területe Magyarország volt, ily módon megteremtődtek - egyebek között - a feltételek a második hullám befogadására. Munkásságuk eme színterének meghatározásában döntő befolyásúak voltak az akkori objektív történelmi körülmények. Hiszen • a Habsburgok csak 1615-ben kötöttek a Magas Portával olyan szerződést (és 1616-ban kiegészítették), amely lehetővé tette az Oszmán Birodalomban élő katolikusok (tehát Bulgáriában is) számára a szabad vallásgyakorlatot és templomok építését. Továbbá a Nagy Lajos által Bulgáriában „honosított" katolicizmus igazi és szélesebb körű fellendülése csak 1595 után kezdődhetett el, mert ebben az évben VIII. Kelemen pápa (1592-1605) e térségbe boszniai ferenceseket küldött Péfer Szolinat vezetésével, akik Csiprovci és a közeli Zselezna községben ferences kolostorokat is alapítottak." Innen indult el a vezető bolgár katolikusok politikai tevékenysége is 100 , ezért például, jóval a csiproveci felkelés előtt Magyarországon járt a már említett Petar Parcsevics 101 , ezenkívül a szintén csiproveci születésű Petar Bogdanov Diodatus (1601-1674) és mások. Külön kell szólni Ivan Bandulovicsról, mert joggal feltételezhető: amikor a XVIII. század negyvenes éveiben látogatást tett Krassóvárban és Karánsebesen, akkor ott már bolgár iskolák (természetesen katolikus) működtek. 102 Ezzel párhuzamosan a csiproveci kereskedők tevékenysége Magyarországon (akik a többi bolgár kereskedőkkel együtt már a XVI. század első felétől fokozatosan kiszorították a szászokat) 103 jóval e felkelés előtt megalapozta és predesztinálta a csiproveciek későbbi vezető és meghatározó szerepét a második bolgár betelepülési hullámban, arculatának kialakításában. S elérkezett 1688 októbere, amikor a felkelés kegyetlen leverése után ezrek tódultak a Duna felé, de nem mindenkinek sikerült átvergődnie a másik partra. Ezzel kezdetét vette a második bolgár betelepülési hullám, amely két lépcsőben 1744-ben ért véget. Az első szakasza 1718. július 21-ig tartott, amikor ///. Károly és ///. Ahmed megbízottai Pozsarevácon megkötötték a békét. A következő, 1739. szeptember 1-jén Belgrádban megkötött osztrák-török békeszerződés azonban belső migrációra kényszerítette a bolgár betelepülőket, akik a töröknek visszaadott területekről északnyugatra és nyugatra tovább menekültek. Ezzel kapcsolatosan Czirbusz Géza megjegyezte: 99 HcTopHH Ha EijirapHH. TOM IV. H3flaTencTBO Ha EAH, CoipHH, 1983, 203 p. 100 CBHJICH CïaHHMHpoB - IIojiHTHHecKaTa AeHHocT Ha öwirapHTe KaTOJiMuw npe3 30-Te/70-Te J/OAHHH Ha XVII Bex. HtaflaxencTBO "Hayxa H H3KycTBo", CocpHH, 1988. 101 ÜBaH /JyiineB - ApxHenncKoniT IleTbp napneBHH (nojiHTHnecKOTO 3HaneHHe Ha 6T>JirapcKOTO KaTonHHecTÖo npe3 XVII B. B: 300 TOŰHHH HnnpoBCKo BtcTaHHe, M3,aaTejicTB0 Ha BAH, CocpHfl, 1988, 161-174 p. 102 Ezzel kapcsolatosan Id. Emil Georgiev: A bolgár korai újjászületés Magyarországon és a magyarok között. In: Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981., 233-245 p. 103 CHeacaHa ílaHOBa - 3a HHnpoBCKHTe TbproBUH. B: 300 roflHHH HnnpoBCKo BicraHHe. H3AaTencTBo Ha BAH, Co<pnn, 1988, 48-60 p.
