Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
6-án megadta a korábban megígért kollektív kiváltságlevelet , addig a bolgároknál csak a felkelés egyik vezetője, Georgi Pejacsevics (Pejachevich György, 1655-1725) kapott kiváltságot, konkrétan bárói címet ///. Károly (1711-1740) koronázása alkalmából 70 , de korántsem a felkelésért, inkább azért, mert továbbra is részt vett a Habsburgok háborúiban a törökök ellen. Érdekes viszont más tény is: Andretzky József, Baranya vármegye levéltárnoka rámutatott, hogy eredetileg Petar Parcsevics (Parchevich Péter, 1612-1674), Bulgária katolikus püspöke kapta ezt a címet (Bécsben, 1668. július 20-án), és „ezen adománylevél érvényét Károly király kiterjeszti Pejachevich Györgyre és Kenzovich (Bulgáriában Knjazsevics!) családra, hirdettetett Pozsony, 1712. szept. 30". 71 Erről később lesz szó, itt csupán két tény: az említett családok mind Csiprovecből valók, a község vezetői voltak. Annak a településnek, amely az 1688-as és róla elnevezett felkelés központja volt. Maga Petar Parcsevics igen sokat tett a bolgár katolikus egyház érdekében népe felszabadításáért (egész Európában tárgyalásokat folytatott, Magyarországon is járt), de a bárói címmel mindenekelőtt és majdnem kizárólag egyházi szolgálatát ismerték el. Másodszor: e családok utódai közül többen Pécsett és Baranya megyében éltek (ahogyan majd szó lesz róla), ezzel áll kapcsolatban Andretzky József utolsó mondata az adománylevélről: „Hiteles másolata Baranyavármegye levéltárában elhelyeztetett 1730. jún. 1." 72 Az itt tárgyalt kérdés vonatkozásában igen fontos még a következő: Ács Zoltán szerint a szerbeknél „éppen ez a kollektív kiváltság lesz majd nemzetiségi mozgalmuk alapja!" 73 Ugyenerről tanúskodik Baranyai Tivadar tanulmánya, az Adatok a Baranya megyei rácok történetéhez, s tőle tudjuk meg, hogy török parancsra is telepedtek le szerbek Baranya megyében (például Siklós környékén 3.600, Pécs közelében 2.700 stb.). 74 Már említettem, hogy a bolgár betelepülők három hullámban érkeztek a történelmi és mai Magyarország területére. Ugyanakkor ennek az immár hatodik évszázadába lépő mozgásnak előzményei is voltak, amelyek a későbbi eseményeket döntően és objektíven befolyásolták. A tizenegy évszázados bolgár jelenlét gyökerei, kezdete a történelmi és mai Magyarországon a IX. század elején, még a honfoglalás előtti korszakban lelhetők fel. Bóna István az Erdély története c. kollektív tudományos munkában ezt 832-re teszi, amikor a bolgár Malimir kán (831-836) 75 a Keleti Frank Birodalom69 Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. 158 p. 70 JIioöoMHp MnneTHH - 3acejieHHeTO Ha KaTOJiHUJKHTe 6-buxapH B CeÄMHrpaßCKO H EaHaT. Cotpmi, 1897, 31 p. 71 Andretzky József: Baranya vm. nemesei. Pécs, 1909., 61 p, 72 Uo., 61-62 p. 73 Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, 158 p. 74 Baranyay Tivadar: Adatok a Baranya megyei rácok történetéhez. Külön lenyomat a Dunántúli Szemléből 1942., 191., 193-194 p. 75 HopaaH AHApeeB - EtnrapcKH xaHOBe H uape VII-XIV Ben. .H/bp^aBHo H3AaTencTBo "A-püeTbp EepoH", Co(pHíi, 1988, 44-45 p.
