Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

erdein kívül makkoltatok milyen messze jutottak, nincsenek adataink. Tudjuk, hogy a pogányiak 1746-ban, a hetényi (Hosszúhetény) bíró szerint, a többi falvakkal együtt a legeltetésért és makkoltatásért „pénzt" fizettek.

87 A jobbágyság állattartását a földesúr a legelők használatának korlátozásával fogta vissza. Az 1836 utáni megyeszerte meginduló legelőelkülönítési perek és tagosítások a nemzetiségek által lakott településeket sem kímélték.

88 A legelők kettéválasztása a földesúr javára történt: a legjobb füvet adó terület az uradalomé lett, ettől kezdve a jobbágyok és az uradalom nem egy helyen legeltetett. A legelők elkülönítését a jobbágyok soha nem kérték, mert az állattartás jelentős helyet foglalt el a családi jövedelem növelésében és a hús biztosításában. Arra viszont van adatunk, hogy a föld újbóli felmérését kérték.

89 Áta határát 1816-ban felmérték: a legelőről csupán annvit közöltek, hogy elegendő, és a jobbágyok legeltetési területét meghagyták.

9 1809-ben 57 hold legelőt jegyeztek fel 1828-ban már 103 hold.

9 A különbség abból adódhatott, hogy hozzávették az erdei legelőt is. A legelő elkülönítése csak 1854 után történt, a megállapodás pontos adatai ismeretlenek. Fényes Elek statisztikája, szerint 1865 előtt a községnek 136 hold és 850 öl legelője volt.

93 Ha egy telek után kiosztott legelő nagyságát figyelembe vesszük, akkor ez a megyei átlagnak a kétszeresét teszi ki. Ezt annak köszönhette, hogy a szántóföldje pontosan a duplája (272,1275 h) volt. A meglévő lakosság megélhetésének a feltételei viszont minimálisnak bizonyultak. Ennek tulajdonítható, hogy a község határát kénytelenek voltak meghagyni. 1883-ban 72 kh 322 öl legelője volt.

94 Nem tudjuk, hogy a legelő csökkentése tagosításból, vagy pedig a bólyi uradalom és a község közötti megállapodásnak tulajdonítható. A horvát falvakat sem kerülte el a legelő felosztása, amely egyedüli lehetőség volt a gazdák számára, hogy szántóföldjeiket növelni tudják. Ugyanakkor a földnélküliek zsellérek szintjére emelkedhettek. 1887-ben 10 fő (köztük 8 német) kéri a Grábiná nevű legelő felosztását, míg 18 gazda a bíróval együtt ellenzi.

95 1892ben hozott döntés alapján a Vugunyá, Kod groblja, Kod krizsá, Veliká legelők felosztását kérik. A tagosítási munkáért a mérnök 94 Ft-ot kapott. Bunárity és —Policá dűlő felosztatlan maradt: a községnek 1893-tól 11 kh 546 öl legelője volt.

96 A papnevelde uradalmi kormányzója Kökény legelőelkülönítését az úrbéri törvényszéktől 1857-ben kérte.

97 Az egyezséget csak 1865-ben kötötték meg. A felmérés szerint összesen 346 96/100 hold közös legelőt találtak. Az uradalom 87 BML Inq. non. neg. 1746. 19. Ab. 88 Rúzsás L: im. 112-120. 89 BML B-M. i. 107. cs. 90 BML B-M. i. 180. cs. 318. sz. BML B-M. i. 178. cs. Fényes E.: Magyarország Georaphiai Szótára l-IV. 1851. (Áta) BML. Uti. Áta. Ua. 95 Ua. 96 Ua. 97 BML Uti. Kökény.