Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

telkenként 6 holdat adott: ez a terület 214 50/100 h. legelőt tett ki. Ezenkívül a Prálo nevű patakot és annak forrását továbbra is engedélyezi használni, útnak 10 öl széles „csapást" jelöltek ki, hogy az állatok kárt ne okozzanak a vetésekben, és ebből a falu és az uradalom között súrlódás ne keletkezzen.

98 A község legelőjét soha nem osztották fel: 1883-ban, majd 1938-ban az összeírások adatai szerint annak nagysága nem változott - 206 kh 409 öl. Németi község legelőelkülönítését a pécsi püspöki uradalom 1840-ben kérte, mert addig közösen használták.

99 Az uradalom a legelőt három típusra osztotta fel: tiszta, csalitos és erdős. A közösen használt legelő területe 438 h. 98 öl. Az uradalom tagosítása során 1858-ban 273 h 463 ölet mért fel, minden telek után öt holdat ajánlott fel, a 4 házaszsellérnek 4/8-át, a lelkésznek egy teljes legeltetési jogot, a tanítónak és a jegyzőnek 4/8 - 4/8-ot, összesen 117,18 holdat. A község gazdái kilenc holdat követeltek.

100 „A soproni cs. kir. Úrbéri Törvényszék" 1869-ben az uradalom javaslatát elutasítja, és a gazdálkodáshoz szükséges arányok betartására hivatkozva a hat holdat találta reálisnak.

101 A községnek 1900-ban 1187 öl legelője van, 1938-ban pedig már 145 kh. A legelő növekedésére nem találtam adatokat. A pogányi legefőelkülönítést a püspöki uradalom szintén 1840-ben kérte azzal az indokkal, hogy azt a jobbágyok jobb gazdálkodása miatt teszi.

102 Áz első tárgyalásuk eredménytelen maradt. 1851-ben a legelőt még nem osztották fel.

103 A kérdéses terület 354 holdat tett ki.

104 A megegyezés feltételei nem ismertek. Néhány adat utal arra, hogy e kérdésben az illetékes szerveknek az uradalom elképzelését módosítani kellett, mert 1880-ban a község 287 kh 1250 öl legelővel bírt.

105 1882-ben a község egyes lakói (többségében németek) kérik a legelő felosztását. A bosnyákok nagy többsége ezt ellenezte. Végrehajtásához a csendőrség munkájára volt szükségük, akik a „szláv ajkú lakosság néhány lázító tagját megszelídítvén..."

106 Osztatlan legelő 1909-ben 66 kh 1456 öl, 1935-ben 81 hold. A püspöki uradalom Szalánta legelő-problémájának rendezését Pogány és Németi községekkel együtt kérte. A közösen használt legelő 391 6/8 hold. Az uradalom telkenként szintén öt holdat ajánlott fel, a törvényszék a jobbágyok javára hat holdra emelte, összesen 151 2/8 holdat ítélt.

107 A megosztást csak 1845-ben hagyták jóvá Budán, amellyel a község azonban nem értett egyet. Ezért 1847ben kérik, hogy a legelőelkülönítési perben hozott ítéletet hatályon kívül aö BML Alisp. ált. i. 91/1840 99 BML Uti. Pogánv. 100 Ua. 101 Ua. 102 BML Alisp. ált. i. 2699/1840. 103 BML Alisp. ált. i. 4245/1831. 104 BML Uti. Pogány. 105 Ua. 106 Ua. 107 BML Uti. Szalánta.