Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

családi sírkertben helyezték nyugalomra. Csontjaik az egyik gránit obeliszk alatt porlanak, amelyre még azóta sem vésték fel neveiket.

3/j Az utolsó földesurak Az 1907-es megyefai kataszteri térképen még a 30 évvel korábbihoz hasonló településszerkezetet figyelhetjük meg. Időközben azonban nőtt a külterületi lakott helyek száma. 1876-77-ben még csak Szentdomjánpusztán éltek emberek a falu belterületén kívül.

376 Az 1897-es Gazdaczimtár itt 52 cselédet szerepeltet a káptalani uradalomnál.

377 Az 1898-as helységnévtárban emellett már Megvefapuszta is feltűnik

378 és 1926-ban, harmadikként Kispuszta is lakott hely. Ekkor Megyefának 119 háza és 692 lakosa van. A világháború miatti lélekszámcsökkenés után jelentős növekedés figyelhető meg. Egy 1938-ban kiadott könyv már 787 lakost említ (705 magyar, 60 német, 22 egyéb nemzetiségű), akik 137 házban a faluban, ill. lakott külterületi részein (Kisgorica, Kispuszta, Megyefapuszta és Szentdomján) élnek. Többségük r.k. vallású, de szerepel 13 ref. és 7 izr. is.

381 Van r. k. iskolája kántortanítóval.

382 Még 1911-ben alakult meg a helyi Gazdakör, amelynek 1912-ben 32 tagja volt, s ekkor 100 kötetes népkönyvtárat kapott.

383 A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1938-ban: 518 őstermelő, 203 iparos, 12 kereskedő, valamint MÁV- és közszolgálati alkalmazottak, cselédek. Területe 2496 kh. Északi részén „nagykiterjedésű kőbánya" van, amely „gyári üzemmel" dolgozik.

384 Ez utóbbinak köszönhetően „újabban a kőbányamunkások inváziója növeli a lakosság számát", amint ezt 1935-ben Nagy Jenő említi a Bükkösdi völgyről és településeitől írott monográfiájában.

385 Ő - mint már említettük - Megyefán ekkor még 5 olyan famíliát talált, amelyeknek ősei neveik alapján - már 1752-ben is itt éltek.

386 1941-ben a falunak 803 lakosa 375 A jelen kézirat elkészülte után, 1993-ban, a sírkert helyreállítása alkalmával pótolták e mulasztást (Sárkányné sz. sz. k.). Lásd a 334 j.-ben hozott forrást. Gazdaczimtár, 1897, 72-73. 277 378 Lásd 343 j. -: Magyarország helységnévtára 1926. (Bp, 1926), 193. 380 Nagy J, 1935, 31. 381 Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. (Bp, 1938), II. rész, Baranya vm. községei, 624-625. (uezen. adatokat hozza Nagy J, 1935.). 382 A szűkké vált régi helyett 1907-ben új iskolaház épült (Bükkösd, r. k. pl. História Domus. I, p. 11.). 383 Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig. BH 1977 (1979), 169196. (184.); Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1867-1914. BH 1985-1986 (1986), 193-214. (203.). 384 Lásd 381 j.-ben hozott mű, id. hely (lásd még: 312 j.). 385 Nagy J, 1935, 12. Ennek lehet köszönhető, hogy a lakosság száma 1921-1930 között jelentősen megnőtt (uott, 30.). 386 Nagy J, 1935, 39.