Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)
volt. 387 Az ezekben az évtizedekben helyi kőből emelt I. világháborús emlékmű és a közelében álló harangláb a falukép jellegzetes elemei. A XX. sz. első felében fölfelé ívelő fejlődést derékba törték az 1945 utáni események. 1950-ben még a község önállósága is megszűnt, amikor a a szomszédos Bükkösdhöz csatolták. Jelenleg 611 lakosa van az egykori Megyefának. 3873 Jeszenszky Lajos leánya, Mária Fedóra (Irma) (1901-1979) egyedüli gyermekként örökölte a kastélyt a 250 holdas birtokkal, amint ezt az újságírónak 1972ben elmondta. 388 1 920-ban, Bükkösdön tartotta esküvőjét távoli rokonával, a család bükkösdi ágához tartozó Jeszenszky Jánossal (Iván) (1879-1955). 389 Közöttük is nagy volt a korkülönbség - hasonlóan a leány szüleihez. A férj apja, Jeszenszky IV. Ferenc 30 éven át volt a szentlőrinci-bükkösdi választókerület Kossuth-párti képviselője, rendre legyőzve a kormánypárti jelölteket. 390 Feleségétől, Friebeisz Teréziától egy leánya, Ilona és 6 fia született (Ferenc, Emánuel, Elemér, Andor, Rezső és Iván). 391 A sok fiúnak egyenként kevés örökség jutott, amely ráadásul - a családi hagyomány szerint - a világháború alatt teljesen elértéktelenedett. Ebből arra következtethetünk, hogy Iván, mint fiatalabb fiú, 392 értékpapírokban kapta meg a részét, vagy ezekbe fektette a pénzt. Házasságkötése után neje megyefai birtokán éltek. Felesége nagybátyja, a gyermektelen dr. Jeszenszky Béla után (t1930) örökölték a kürtöspusztai (Somogy m.) 253 khs jószágot, amely 1932-ben már dr. Jeszenszky Iván nevén szerepelt, aki kiadta haszonbérbe. 394 Jeszenszky Iván és neje házasságából 3 leány született. Teréz (1922) még csecsemőként meghalt, Júlia (1923) és Judith (1925) ma is élnek. 395 Ebben az időben egy kicsit változott a kastély képe, amikor 1937-ben, az ÉNy-i szárny udvari homlokzatának jobb széléhez egy szobát (10. sz.) toldottak (6. építési periódus). ÉK-i ablaka a korábbiakhoz hasonló, íves záródású. A falura néző oldalon - amely így négytengelyes lett - is a már meglévőkkel azonos, egyenes záródású ablakot építettek. Itt, az attikafal szélén 1900-ban elhelyezett bádogvázát eltávolították. A századfordulón átalakított alagsor is bővült egy helyiséggel. A toldást az tette szükségessé, hogy nőttek a gyerekek, hiányzott egy külön lányszoba. 396 Ebből az időből több amatőr fényképet is őriz Sárkányné a kastélyról 387 Csuka Zoltán-Ölvedi János: Magyarföld, magyar nép. (Bp, 1943), II. rész, A megnagyobbodott Magyarország községeinek adattára. (Az 1941-es Helységnévtár után), 137. 387a Mátis István polgármester sz. sz. k. 388 Bükkösd földesurai, p. 2.; Lombosi, 1972. 389 A férj második házassága volt, ezért ekkor csak polgári esküvőt tartottak, az egyházi szertartásra 1950-ben került sor (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Bükkösd földesurai, p. 2.). 390 Várady, 1897, 278.; Angyal, kézirat, p. 15.; Uő, 1899, 66.; Koroknay Ákos: Dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon. II. rész. BH. 1985-1986 (1986), 215-297. (265). 1912-ben, 67 éves korában hunyt el (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek). 391 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Angyal, kézirat, p. 14. (családfa); Uő, 1899. 66, 67. (I. tábla); Bükkösd földesurai, p. 2. 392 Lásd 391 j. 393 Nagy J, 1935, 28. szerint Jeszenszky Ivánné megyefai birtoka 203 kh. 394 F. Szabó Géza (főszerk.): Somogy megye adattára. (Pécs, 1937), 57. 395 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; bükkösd földesurai, p. 2. 396 Sárkányné sz. sz. k.
